"Harmadik személy" a Kbt.-ben

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban ki minősül harmadik személynek?
Részlet a válaszából: […] ...azt mondhatjuk, hogy a közbeszerzési eljárásban ún. harmadik személynek minősül az, akivel az ajánlattevő a teljesítés érdekében szerződést köt.A Kbt. a harmadik személlyel kapcsolatban egyrészt kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Előminősítés

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben az előminősítés? Tartalmaz-e erre rendelkezéseket az új Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...előminősítésnek az ún. különös közbeszerzési eljárásokban van jelentősége. Ennek egyik fajtája az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás.Az említett eljárásfajtában az ajánlatkérő – a Kbt. 215. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás a hirdetmény és a kérelem hiányossága esetén

Kérdés: Ha a hirdetmény, illetve az annak közzétételére irányuló kérelem hiányos, a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége elutasítja a közzétételt? Lehetséges-e a hiányok utólagos pótlása, és amennyiben igen, milyen eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelem kézhezvételét követően a kérelmet és a hirdetményt az alábbi szempontok szerint ellenőrzi: a kérelmet az arra jogosult nyújtotta-e be, az ajánlatkérő meghatalmazott képviselője képviseleti jogosultságáról nyilatkozott-e; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelemzés a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. több helyen utal az értékelemzésre. Mit jelent ez a fogalom?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ának 8. pontja határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában mit is jelent az értékelemzés fogalom. Az említett törvényhely értelmében az értékelemzés olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címke:

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kötődik a Közbeszerzési Levelek 1. számában a 36. kérdéshez, amely az irreálisan alacsony ár fogalmát firtatta, azonban azzal nem teljesen azonos. Nézzük meg ezért tételesen a felvetett Kbt.-beli rendelkezéseket.A Kbt. 86. §-ának (1)–(4) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérők nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Mely szervezetek (személyek) lehetnek ajánlatkérők a nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásokat tartalmazó VI. fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: a 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a Kbt. 22. §-ának (4) bekezdése szerinti kivétellel; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ának 2. pontja határozza meg az alvállalkozó fogalmát. E szerint az a szervezet (személy) minősül a közbeszerzési eljárás szempontjából alvállalkozónak, amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés céljából,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményének közzététele

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményéről kell-e közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben tájékoztatást, és ha igen, melyik minta szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegzést az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Tervpályázat meghatározása

Kérdés: A tervpályázati eljárásokra külön rendelet vonatkozik. Ennek ellenére meghatározza-e a Kbt. a tervpályázat fogalmát?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. értelmező rendelkezései között – a Kbt. 4. §-ának 36. pontja – határozza meg a tervpályázat fogalmát. E szerint a tervpályázat olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címke:

Építési beruházások szabályozása

Kérdés: Mit szabályoz az építési beruházásokkal kapcsolatos kormányrendelet?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályait tartalmazza a 162/2004. Korm. rendelet. A 162/2004. Korm. rendelet kitér az építési beruházás előkészítésére, a beruházások műszaki tartalmára, meghatározza az eljárásba bevont személyek körét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
550
551
552
…
563