587 cikk rendezése:
471. cikk / 587 Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
472. cikk / 587 Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése
Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
473. cikk / 587 Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben
Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
474. cikk / 587 Kbt. alkalmazása árubeszerzésekre
Kérdés: Olyan közszolgáltatás igénybevételére, amely a közbeszerzési törvény alapján árubeszerzésnek minősül (forgalomképes, birtokba vehető dolog, víz, gáz, távhő, áram), kell-e a Kbt.-t alkalmazni vagy nem, és mi alapján kell vagy nem kell?
475. cikk / 587 Árubeszerzés tételeinek meghatározása nyílt eljárásban
Kérdés: Nyílt eljárásban takarító-, tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére kell ajánlati felhívást készíteni? A specifikáció megadásában a megnevezés és mennyiség helyett a takarítandó, fertőtlenítendő felület négyzetméterét szeretnék szerepeltetni, és erre várnak ajánlatot. Összegezve kérdésem: árubeszerzés a tárgy; nincs megnevezés, mennyiség, mindenki azt ad, ami az alkalmassági feltételeknél meghatározásra kerül (szennyezettség, naponta, hányszor kell takarítani, fertőtleníteni stb.). Ez nyílt eljárásnál, árubeszerzés esetén meghatározható a fentiek szerint?
476. cikk / 587 Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után
Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
477. cikk / 587 Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése
Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
478. cikk / 587 Ajánlati árba jogszerűen beépíthető szolgáltatások építési beruházásoknál
Kérdés: Törvényes-e az, hogy építési beruházásoknál az ajánlatkérő saját magának vagy a mérnöknek nyújtandó "szolgáltatásként" kéri az ajánlati árba beépíteni például a teljesen berendezett iroda, a számítógépek, monitorok, faxok, mobiltelefonok, valamint terepjáró autók költségeit, amelyek egyébként nem tárgyai az építési beruházásnak?
479. cikk / 587 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
480. cikk / 587 Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra
Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
