1135 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgya gépjármű szállítása, és a gépjárművet az ajánlatkérő vizsgáztatva kéri átadni, akkor a vizsgáztatást végző céget 10 százalék alatti alvállalkozóként meg kell-e jelölnöm az ajánlatomban?

Kérdés: Egy cég 2010-ben két közbeszerzési eljárást indított élelmiszer beszerzésére, mindkettőt több részben. Az egyik eljárás szerződésének időtartama 2011. 01. 01.-2011. 12. 31-ig, a másiké 2011. 01. 01.-2012. 12. 31-ig szól. Természetesen az eljárások során egybeszámítottuk mindkét eljárás minden részét a Kbt. alapján, és két közösségi eljárást bonyolítottunk le. A szerződések megkötésére 2011. 01. 10-én került sor. Mi számít a jelenlegi Kbt. szerint a beszerzés évének: amikor elindítottuk az eljárást, amikor megkötöttük a szerződést, vagy az az év, amikor ténylegesen beszerezzük az árut? Ha tehát idén még élelmiszert szeretnénk beszerezni, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni: a két eljárás teljes becsült értékével kell egybeszámítani az új beszerzés értékét, vagy csak az erre az évre eső értékekkel kell egybeszámítani? Vagy egyáltalán nem kell egybeszámítani, mivel mindkét eljárást tavaly indítottuk?

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?

Kérdés: Alvállalkozó voltam egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési szerződésben. A munkát a nyertessel kötött szerződés szerint határidőben és a szerződésnek megfelelő minőségben elvégeztük. Megrendelőnk minden indok nélkül megtagadja a teljesítésigazolás kiadását, amely a szerződés szerint feltétele a számla kiállításának. Most ott tartunk, hogy a telefont nem veszik fel, e-mailjeinkre nem válaszolnak. Mit tehetünk ebben a helyzetben?

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha (az utóbb alaptalannak bizonyuló) jogorvoslati eljárás miatt a szerződéskötés annyira elhúzódik, hogy a dokumentáció szerinti szerződéstervezetben szereplő határidők már biztosan nem tarthatók? (Építési beruházásról van szó, ahol az egyes munkarészekhez különböző teljesítési határidők vannak megadva, késedelmes teljesítés esetén kötbérfizetési kötelezettséggel.) A Kbt. szerint a szerződéstervezeten nem lehet változtatni, ugyanakkor a módosítás 303. §-a szerinti feltételek sem állnak fenn, hiszen a szerződéskötéskor már ismert problémáról van szó.

Kérdés: Európai uniós támogatásból megvalósuló projekteknél milyen közbeszerzési kötelezettség áll fenn? Minden esetben kötelező, vagy csak a közösségi értékhatárt meghaladó esetekben?

Kérdés: Olvastuk az új közbeszerzési törvényt. Jól értelmezzük, hogy az új szabályozás szerint az alkalmazott is alvállalkozónak minősül?

Kérdés: Hová tűnt a Kbt.-ből az erőforrás meghatározása?

Kérdés: Mikorra várható a végrehajtási rendeletek megjelenése, és milyen körben?

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.