Étkezési utalványok és a Kbt. hatályának kapcsolata

Kérdés: Étkezési utalványok beszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e? A szerződés tárgya 40 032 000 forint értékű utalvány előállítása, majd leszállítása, a pénzforgalom szempontjából az utalvány készpénzt helyettesítő eszköz. Meghatározott összegű készpénzért ugyanakkora összegű készpénzt helyettesítő utalványt kap a beszerző. Az ellenszolgáltatás összege kizárólag az utalvány rendelkezésre bocsátásának költségét foglalja magában (előállítási szállítás), ez a költség évente bruttó 4-600 ezer forint. Közbeszerzés-köteles-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 23. §-a alapján a közbeszerzés tárgya lehetárubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatásmegrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót [Kbt. 242. §-ának (4)bekezdése]. A 27. § értelmében a szolgáltatás megrendelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 214. §-ának (1) bekezdése szerint a meghívásos vagy atárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető. Azilyen hirdetmény közzététele, illetve az előminősítési rendszer létrehozása(lásd később) tehát csak lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Részajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban kérhető-e részajánlat? [A Kbt. 300. § (6) bekezdés erre a lehetőségre nem utal vissza.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. közösségi értékhatárokat elérő értékűközbeszerzésekre vonatkozó IV. fejezete a közbeszerzési eljárásokra vonatkozóáltalános előírásai megengedik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásbanlehetővé tegye a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
Részlet a válaszából: […] A bírálóbizottsági tagok pontozhatják az adott termékethasználhatóságuk vagy esztétikumuk stb. szerint, amely megoldás esetünkbenalkalmazható. Arra érdemes nagyon ügyelni, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdésénekd) pontja értelmében mindez ne eredményezze ugyanazon ajánlati elem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Kirívóan alacsony ár árubeszerzésnél

Kérdés: Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésre vonatkozóan a Közbeszerzések Tanácsa,helyesen, nem adott ki ajánlást. A kirívóan alacsony árra való hivatkozást aKbt. 87. §-a alapján meg kell hogy előzze az ajánlattevő indokolása, amelyetkövetően az ajánlatkérő a rendelkezésre álló iratok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az építési koncesszióra a Kbt. tartalmaz általánoselőírásokat, részletesen pedig a 162/2004. Korm. rendeletben olvashatunk róla.Az ajánlattevőknek – ajánlatuk megtételénél – e rendelkezéseket mindenképpenismerniük kell, annak ellenére, hogy az ajánlat szabályozásánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Kiírás meghatározott ajánlattevőre

Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban bekövetkezett jogsértések miatta Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet fordulni, amelynek eljárása – a Kbt.322. §-a szerint – kérelemre vagy hivatalból indul.A jogorvoslatra vonatkozó szabályokat a Kbt. 323. §-ának(1)–(5) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közbeszerzés tárgyának jellemzői a becsült érték meghatározásakor

Kérdés: A becsült érték meghatározásakor, az előzetes piackutatás során, a közbeszerzés tárgyáról milyen információk adhatók ki annak érdekében, hogy a becsült érték meghatározásához használható értéket kapjunk, és ne sértsük meg az esélyegyenlőség követelményét sem?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték meghatározásához megengedett a széles körűinformációszerzés, melynek során az ajánlatkérőnek saját érdekében sokszor nem érdemespontosan azt a konstrukciót megjelölnie, amelynek beszerzését tervezi. Ehhezszükséges az ajánlatkérő kreativitása és minél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény – nemzeti értékhatárokat elérőértékű közbeszerzésekre vonatkozó – 242. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió,szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése

Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés logikus, de erre közbeszerzés esetében nincslehetőség. Mivel klasszikus ajánlatkérőről van szó, így a beszerzéseitekintetében nem érdekes, hogy mi az adott beszerzés célja – példáulvállalkozási tevékenység ellátásához foganatosít beszerzéseket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
75
76
77
87