Közbeszerzési szabályzat, lebonyolító szervezet önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat megteheti-e, hogy összes költségvetési intézményére vonatkozó közbeszerzési szabályzatot ad ki, s külön bizottságot hoz létre a közbeszerzési eljárások lebonyolítására centralizáltan, vagy az önálló költségvetési intézményeknek önállóan kell saját nevükben eljárniuk, szabályozni és lebonyolítani közbeszerzési eljárásaikat?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az általa az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó szabályokkal. Ennek körében kell különösen meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...Értéktől függetlenül természetesen, amennyiben egy költségvetési évben, vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem kell közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Erre az esetre is vonatkozik a részekre bontás tilalma. Feltehetően tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Uniós csatlakozás előtt kötött szerződés idő előtti felmondása

Kérdés: 2004. május 1-je előtt kötött árubeszerzési szerződés idő előtti felmondása esetén van-e jogorvoslati lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződés felmondásával kapcsolatban vetődik fel például az esetleges hibás vagy késedelmes teljesítés, a jogsértésre nem a Kbt., hanem a Ptk. szabályai alkalmazandók, azzal, hogy ebben az esetben keresettel kell fordulni az illetékes bírósághoz, és – a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy ezzel egyenértékű" kifejezés használatára, amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzési eljárásban kötött szerződés nyilvánossága

Kérdés: Nyilvános-e a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése alapján, a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklet kivételével (amely az ajánlattevő ajánlatában kifejezetten és elkülönített módon közölt üzleti titkot tartalmazza), feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a Kbt. 96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Átváltási szabályok közösségi értékhatárok meghatározásához

Kérdés: Honnan tudható meg, hogy a közösségi értékhatárok megállapításánál milyen átváltást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója tartalmazza az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. április 20-án megjelent közlemény értelmében (2004/C 95/4) Magyarország vonatkozásában 2004. január 1-jétől a közbeszerzési irányelvekben és ennek megfelelően a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat értelmezése

Kérdés: A Kbt. szerint bizonyos tényeket közjegyző előtt tett nyilatkozattal kell a közbeszerzési eljárásban igazolni. Mit értünk a közjegyző előtt tett nyilatkozat fogalmán?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Közjegyzői Kamara állást foglalt. E szerint a közjegyző előtt tett nyilatkozat nem más, mint a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat, tehát nem aláírás-hitelesítés, és nem is az eredeti nyilatkozatról készült, közjegyzői hitelesítéssel ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Tartozásigazolás az új Kbt.-ben

Kérdés: Bár a Kbt. már nem tartalmazza, de a régi Kbt.-ben még lehetett kérni igazolást az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló tartozásról. Van-e erre még lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...nincs tartozása az adóhatóság által kezelt állami pénzalappal szemben. A fentieken túlmenően azonban az új Kbt. alapján megindított közbeszerzési eljárásokban az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
429
430
431
461