Bírság az új Kbt.-ben

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság az új Kbt. szerint milyen összegű bírságot szabhat ki?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 340. §-ának (2) bekezdése alapján jogosult határozatában – a jogsértés megállapítása mellett – bírság kiszabására is akkor, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...sértő alkalmassági kritériumok meghatározása esetén az új Kbt. jogorvoslati eljárás megindítását teszi lehetővé hivatalból (Közbeszerzési Döntőbizottság), vagy az ajánlatkérő, az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt kérelmére, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazási köre

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai (Kbt. 4. része) vonatkoznak-e a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazó egyes szervezetekre? Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályait, azaz a 4. rész szerinti eljárást ők is kötelesek-e alkalmazni? (Megjegyzés: a törvény előzményét képező javaslat indoklása szerint az egyszerű eljárás szabályai nem vonatkoznak a különös beszerzőkre.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők köre, akik (amelyek) egyszerű közbeszerzési eljárást kötelesek lefolytatni, a Kbt. 293-294. §-aiban meghatározottak alapján nem terjed ki a közszolgáltatói körre, tehát a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazni köteles szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Önkormányzat szolgáltatási feladatainak ellátása

Kérdés: A gyakorlatban látható, hogy önkormányzatok bizonyos szolgáltatási feladataik ellátására különféle szervezeteket – közhasznú társaság, korlátolt felelősségű társaság stb – alapítanak. A jövőben ki kell-e írniuk az önkormányzatoknak e feladatok ellátására közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatban egyetlen ilyen eset volt, az ún. Inhausz-ügy. A döntés árubeszerzésre vonatkozott. A tényállás szerint egy önkormányzat létrehozott egy céget, amely az önkormányzatnak végzett tevékenységet. Az adott tevékenységet az önkormányzat nem hirdette meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Útmutató ajánlattevőknek

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaságnak – ajánlattevőként – mely rendelkezéseket, illetőleg irányelveket kell követnie? A tenderkiíráson kívül milyen egyéb előírásokat kell ismernie?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában nem tudhatják, hogy az ajánlatkérő tenderkiírása jogszerű-e, illetve hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a közbeszerzési eljárásban – különös figyelemmel a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] ...valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő a kiírásban az adott közbeszerzési eljárás tárgyát képező árat maximalizálná, úgy ez a fenti rendelkezésbe ütközne, következésképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Teljesíthetetlen ajánlatterv

Kérdés: Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ajánlatterv teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 87. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján, egyidejűleg az érvénytelen ajánlat(ok)ról tájékoztatni köteles a Közbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Irreálisan alacsony ár meghatározása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége arra, hogy az ún. irreálisan alacsonyan megadott árat kizáró oknak tekintse?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ár irreálisan alacsony. Erre az ajánlattevő köteles válaszolni. Amennyiben a választ az ajánlatkérő nem fogadja el, az adott közbeszerzési eljárásból kizárhatja az ajánlattevőt (azonban a kizárás nem kötelező, annak alkalmazása az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben

Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. lényeges és egyben új eleme, hogy rendezi a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás problémáját. Az ajánlattevők, a közbeszerzési piac erősödő versenyében, esetenként az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
459
460
461