Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése

Kérdés: Ha a DB érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a jogorvoslati kérelmet, visszajár-e az igazgatási szolgáltatási díj? Mit kell tennünk, ha e kérdéskörben a DB egyáltalán nem rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] Az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabály azalábbiakat tartalmazza:A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáértigazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az aközbeszerzési törvény második része szerinti közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az etörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Résztvevői minőség korlátjai közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárásban nem vagyok ajánlattevő, nem teszek közös ajánlatot más ajánlattevővel, és nem vagyok erőforrást nyújtó szervezet sem, akkor lehetek-e több ajánlattevőnek egyidejűleg ugyanabban a közbeszerzési eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozója? 2009. július 22-étől a Kbt. módosított 70. §-ának (4) bekezdése nem egyértelmű, több helyről kértem információt – jogászoktól is –, mindenki mást mond. Az április 1-jei változás szerint "...nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezetként". Eszerint egyértelmű, hogy nem lehetek egyszerre több ajánlattevőnél ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó. Július 22-től "...nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értéknek tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként". Nem tudni, hogy most ez is jelenti, hogy egyidejűleg nem lehetek több ajánlattevőnél 10 százalék feletti alvállalkozó, vagy azt jelenti, hogy egyszerre nem lehetek 10 százalék feletti alvállalkozó, és erőforrást nyújtó szervezet egyszerre több ajánlattevőnél?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, elemezve a szöveg változását, továbbá amódosítás indokolását, nem változott a szöveg jelentése, azaz továbbra sincslehetőség egy eljárásban (részajánlattétel esetén azonos részben) többajánlattevő 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A kormányhatározat, mely az 50 millió forintnál nagyobbértékű beszerzések előzetes kontrollját teszi kötelezővé – hatályát tekintveigen széles ajánlatkérői kör számára –, több gyengeséggel bír. Mivel céljáttekintve a közbeszerzési eljárások időszerűségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Részlet a válaszából: […] Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvetőbiztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonságiintézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. Korm.rendelet, a Kbt. felhatalmazása alapján szabályozza az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentáció visszakérhetősége

Kérdés: Ha a dokumentáció ellenértéke visszajár, az ajánlatkérő visszakérheti azt? Ha a dokumentáció annak használatakor megrongálódott, azt szankcionálhatja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt értelmében a dokumentáció és annak ellenértéke visszajár.Ennek értelmében, amennyiben az ajánlatkérő kéri, az ajánlattevőnek vissza kellazt juttatnia ajánlatkérő részére.A Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében adokumentáció, valamint annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címke:

Változás konzorciumban részt vevő társaságok adataiban

Kérdés: Jogszerűen előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a konzorciumban részt vevő gazdasági társaságok tagjaiban nem lehet a szerződés teljesítse alatt változás? (Tagváltozás esetén a társaság mint jogalany ugyanis nem változik.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a teljesítést a nyertes ajánlattevőként szerződő fél,vagy a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) által létrehozott gazdálkodó szervezetszámára teszi lehetővé. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevők jogalanyiságábantörténő változást ezért megtilthatja, pontosabban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus igazolások problémái

Kérdés: Elektronikus úton kaptuk meg az APEH és a VPOP együttes adóigazolását közbeszerzési pályázat benyújtása céljából. A dokumentumot az APEH elektronikus aláírással látta el. Az ajánlatkérő hiánypótlásban kérte ezen igazolás beadását eredetiben vagy közjegyző által hitelesítve, azaz ezen igazolás ilyen formában nem került elfogadásra. Újabb adóigazolást közjegyzőnél szerettük volna hitelesíteni, de nem fogadta el azzal, hogy ez nem számít eredetinek. Kérdésünk, hogy jogosan járt-e el az ajánlatkérő és a közjegyző?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a vonatkozó igazolás elektronikusan aláírva kerülaz ajánlattevő birtokába, ez a dokumentum elektronikusan tekinthető hitelesnek.Fizikailag hitelessé közjegyző teheti, méghozzá az elektronikusanrendelkezésére álló dokumentum alapján.Az elektronikus aláíráshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címke:

Többségi befolyás fennálltának időtartama erőforrás-szervezet esetén

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy a Kbt. ilyen irányú rendelkezése hiányában az olyan erőforrást nyújtó szervezetnél, ahol többségi befolyásnak kell fennállnia, a többségi befolyást nem kell biztosítani a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt, csak az adott közbeszerzési eljárás során? Ha álláspontunk nem helytálló, akkor mi a következménye annak, ha a Kbt. 4. § 3/E. pontja szerinti többségi befolyás a szerződés teljesítésének időtartama alatt megszűnik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban szabályozza az erőforrást nyújtószervezet definícióját:– 4. § 3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagyszemély, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződésteljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
187
188
189
302