Megállapodás erőforrás-szervezettel

Kérdés: Az egyik alkalmassági feltételnek erőforrás igénybevételével teszünk eleget. Vállalkozásunk és az erőforrást nyújtó között nincs a Ptk. szerinti többségi befolyás. A Kbt. szerinti megállapodásnak – mint igazolásnak – mit kell tartalmaznia? (Erre jogszabályi előírást nem találtunk.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 65. §-ának (4) bekezdésére utal. Ennekértelmében az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás azalábbi igazolásokkal történik:– ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötta Polgári Törvénykönyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolások alakisága jogszabályváltozást követően

Kérdés: A Kbt. változására tekintettel kötelezhető-e az ajánlattevő arra, hogy az igazolásokat eredeti vagy hiteles másolatban csatolja?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé teszi a hiteles másolatcsatolását, jogszerűen jár el, ha azonban csak az eredeti igazolást fogadja el,akkor nem. A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése szerint "ahol e törvény vagye törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címke:

Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában

Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] A válasz a beszerzés tárgyától függ. Amennyiben biztonságiokai, vagy a szakképzettséget igazoló egyéb dokumentum benyújtása szükséges,úgy érthető az igény. Ha azonban feleslegesen szükséges több száz fizikaimunkás önéletrajzának benyújtása, úgy ennek relevanciája,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelen ajánlat mint irat

Kérdés: Mit jelent az a kiírásban, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, az mégis "irat"-nak minősül?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő dokumentálási kötelezettsége aközbeszerzési eljárás teljes spektrumára kiterjed, így az ajánlatkérő azértírja elő az érvénytelen ajánlat iratnak minősítését, hogy egyértelművé tegye,dokumentálási és egyben megőrzési kötelezettsége az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] Keretmegállapodás a Kbt. szerint úgynevezettkeretmegállapodásos eljárás során köthető. Az eljárás első részébenlebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő keretmegállapodásalapján még nincs lehetőség a teljesítés megkezdésére. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Összeférhetetlenség a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó alábbi szabályábanközvetlenül érintett nevesített szereplők a következők lehetnek:– ajánlatkérő nevében eljáró, továbbá– az eljárásba bevont gazdálkodó szervezet, azaz érdekeltgazdálkodó szervezet, aki a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kapcsán aKbt. az alábbi szabályokat tartalmazza. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése

Kérdés: Ha a DB érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a jogorvoslati kérelmet, visszajár-e az igazgatási szolgáltatási díj? Mit kell tennünk, ha e kérdéskörben a DB egyáltalán nem rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] Az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabály azalábbiakat tartalmazza:A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáértigazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az aközbeszerzési törvény második része szerinti közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az etörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
168
169
170
274