Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevőre vonatkozó – jegyzékre felkerülésérdekében meghatározott – igazolási kötelezettségeket a Kbt. az alábbiakszerint szabályozza.A Kbt. 12. §-ának (2) bekezdése szerint a minősítettajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit (azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell a vonatkozónyilatkozatot. A törvény 70. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatnaktartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:    

"Jogi szakértelem" értelmezése

Kérdés: A törvény szerint a bírálóbizottságba jogi szakértelemmel rendelkező tagot is kell delegálni, azonban nem írja elő a jogász végzettség meglétét. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Igazgatás Szakán szerzett igazságügyi ügyintéző végzettségemmel lehetek-e jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. ennél pontosabban nem fogalmaz, és a jogiszakértelem a jelzett végzettség esetén is fennáll, elegendő a bírálóbizottságitagság feltételeként az érintett bevonása a szabályoknak megfelelően. Fentieket támasztja alá a Kbt. 8. §-ának (1)–(2) bekezdéseis, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevői kör meghatározása a kiírásban

Kérdés: Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 1. pontjában egyértelműen rögzíti azajánlattevők körét. Ennek értelmében ajánlattevő: az a természetes személy,jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes jogaszerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetendő igazgatási díj dokumentációra vonatkozó jogorvoslat esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben a dokumentáció Kbt.-be ütközőségét támadjuk. Mennyi a jogorvoslat vonatkozásában az igazgatási szolgáltatási díj?
Részlet a válaszából: […] Az igazgatási szolgáltatási díjat árnyaltan szabályozza aKbt. A közösségi eljárásrendbe tartozó, azaz a törvény második része szerintiközbeszerzési eljárás elleni jogorvoslat díja 900 ezer forint, amennyibenviszont az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] A KSZF-keretszerződés a központosított közbeszerzésirendszer hatálya alá tartozó intézmények közbeszerzési igényeiből fakadóközbeszerzési kötelezettség teljesítésére kidolgozott egyik megoldás (a másik akeretmegállapodás). Ebből adódóan az intézményi igények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Többes alvállalkozás egy eljárásban

Kérdés: Kérem szíves válaszukat arra, hogy ha jól értelmezem, akkor 2009. július 22-ét követően több ajánlattevőnél is lehetek egyszerre ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozókra vonatkozó szabály rövid időn belülkétszer is változott. 2009. április 1-jén lépett hatályba az a módosítás, amelyszerint ugyanabban a közbeszerzési eljárásban adott személy vagy szervezet nemvehet részt egynél több ajánlattevő 10 százalékot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címke:

Telephelyhez kötött tevékenységarány meghatározása a kiírásban

Kérdés: Összhangban áll-e a Kbt.-vel az a kiírás, mely szerint az ajánlattevő tevékenységének 50 százalékát az ajánlatkérő közigazgatási területén elhelyezkedő telephelyén kell kifejtenie?
Részlet a válaszából: […] Ez a feltétel vélhetően a közbeszerzési szerződésekteljesítésére vonatkozó, a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2) bekezdésbenrögzített előírás félreértelmezéséből adódik. A hivatkozott rendelkezés ugyanisazt írja elő, hogy az ajánlattevőnek (közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Szakember mint erőforrás

Kérdés: A kiírás szerinti szakemberekkel nem rendelkezünk. Biztosíthatjuk ezt az alkalmassági feltételt erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a értelmében az erőforrást nyújtó szervezetdefiníciója az alábbi:– a 3/D. pont szerint erőforrást nyújtó szervezet: az aszervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőneka szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:    
1
167
168
169
274