Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra gondol, hogy az egyszerű eljáráshivatkozásai között egyértelműen nem lelhető fel az erre vonatkozó utalás,hiszen a közbeszerzési törvény 300. §-ának (6) bekezdése az alábbiakban nemtartalmazza az 50. § (2) bekezdésére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Tanács tájékoztatása a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. közbeszerzések ellenőrzésével kapcsolatosszabályozása – a szerződés módosításáról és teljesítéséről szóló – 307. §-ának(1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról,valamint a szerződés teljesítéséről külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzés kötelezettsége nem közpénzből finanszírozott nyersanyagbeszerzésnél

Kérdés: Gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézménynél a nyersanyag + áfa összegét a szülő fizeti, és nem közpénzből finanszírozott. A nyersanyagbeszerzésre kötelező-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzést nem a közpénz eredete, hanem az alanyihatály, illetve közszolgáltatók esetében a releváns tevékenység keletkezteti.Amennyiben tehát a gyermekétkeztetéssel foglalkozó intézmény a Kbt. hatálya alátartozik, és a nyersanyagbeszerzése eléri a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címke:

Áttérési lehetőség más eljárástípusra szerződésbontást követően

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben keverednek az eljárástípusok. Vélhetőenhirdetmény közzétételével induló egyszerű eljárás eredményképpen megkötöttszerződés felbontása történt az adott esetben. Ezt követően – függetlenül azelőző szerződéstől – szükséges megvizsgálni azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás lefolytatásának kötelezettsége a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése esetén

Kérdés: A Kbt. 296. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése kivételt képez. Beszerzésük során közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni, vagy ha igen, akkor melyik eljárásrendben?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott rendelkezés azt jelenti, hogy a 4. számúmellékletben szereplő szolgáltatásokra egyszerű, azaz Negyedik rész szerintiközbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni. Azonban ha a szolgáltatásiszerződés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti vagy a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárásfajták, igazolások a Kbt. és a Mód. Kbt. szerint

Kérdés: A módosított közbeszerzési törvény értelmében a 60-61. § szerinti kizáró okokkal kapcsolatban milyen igazolás fogadható el az egyes eljárási fajtáknál? Elég egyszerű nyilatkozat vagy közjegyző előtt tett nyilatkozat egyszerű másolatát kell-e benyújtani, vagy a módosítás előtti törvénynek megfelelő eredeti vagy hiteles másolattal is teljesíthető a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 20. §-a adja meg nekünk a választ,amelynek (3) bekezdése értelmében, ahol a törvény vagy a törvény alapján azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, azigazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárástípus márkaspecifikus termékek beszerzése esetén

Kérdés: Oktatással foglalkozó intézményünk több olyan nyersanyagot használ fel a szakoktatás során (anyagok minőségére tekintettel, vegyi folyamatok betartása miatt, valamint a vizsgák során felhasználásra kerülő nyersanyagok tulajdonságainak tantervben szükséges rögzítése miatt stb.), amelynél egy-egy kiválasztott márkatermékre kell specializálódnunk. A termékeket a gyártóktól előnyös áron és pontos szállításokkal megkapjuk, megkapnánk. Milyen közbeszerzési eljárás, forma alkalmazható az ilyen esetekben, különös tekintettel arra, hogy a beszerzések gyorsan, költségkímélően, más cégek időszakos zavarása, üzleti kapcsolatok megszakadása nélkül megvalósulhassak? (A beszerzések maximumértéke kb. 3-8 millió HUF, összérték kb. 40-60 HUF.)
Részlet a válaszából: […] A cégek – kérdésben szereplő – "időszakos zavarása" ebben azesetben nem lehet indok. A Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése egyértelműen fogalmaz,amikor azt írja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nemhatározhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címkék:    

2005-ben beszerzett hatósági igazolások felhasználhatósága

Kérdés: 2005 novemberében beszerzett hatósági igazolásaink (APEH, VPOP, OMMF) tartalmazzák annak az eljárásnak a kiíróját és tárgyát, amelyre az igazolást beszereztük. Az igazolás 1 évig érvényes. Kérdésünk: beadhatjuk-e másik közbeszerzési eljárásban az igazolást (1 évig), függetlenül attól, hogy egy konkrét eljárás adatai vannak benne megnevezve, vagy nem? Ez felesleges költséget jelent ajánlattevőnek, pedig az igazolás szerint semmilyen tartozása nincs.
Részlet a válaszából: […] Igen, a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja értelmében,amennyiben egy adott eljárásra adták ki az igazolást, abban az esetben is elkell fogadni, ha más eljárásban kívánja azt használni az ajánlatkérő, hiszen azigazolás eljárásfüggetlen – természetesen az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címke:

Támogatási feltétel és esélyegyenlőség

Kérdés: A kérdésünk roma munkavállalók alkalmazásának kötelezettségével kapcsolatos, figyelemmel a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód szabályára. Konkrétan: az európai uniós humán erőforrás operatív programok (hefop) keretében kötendő szerződés a támogatás nyújtásának feltételeként írja elő, hogy az ajánlatkérő a szolgáltatás igénybevételekor köteles minimum 10 százalékban roma származású munkavállalókat igénybe venni. Figyelemmel a Kbt. kogens szabályaira, egyáltalán jogszerűen megköthető-e egy ilyen támogatási szerződés, és ha igen, hogyan írható elő ez a kitétel jogszerűen az ajánlati felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a szerkesztőség konkrétan nem ismeria hefop támogatási rendszerét, emiatt a kérdésre általánosságban tudunk választadni a következők szerint. Amennyiben maga a támogatási szerződés támasztja az említettfeltételt – minimum 10 százalék roma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címke:

Környezetvédelmi előírások betartása mint bírálati szempont

Kérdés: Lehet-e építési beruházások esetén bírálati szempontként értékelni a környezetvédelmi előírások betartását – és a nem környezetvédelmi tulajdonságokat [Kbt. 57. § (4) bekezdésének c) pontja]; és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-a arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő azajánlati felhívásban előírhatja, miszerint a nyertes ajánlattevővel valószerződés teljesítését sajátos feltételekhez, így például környezetvédelmifeltételekhez köti. A feltételeket a dokumentációban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
217
218
219
274