Kbt. közszolgáltatókra irányadó előírásai

Kérdés: A különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szervezeteknek – a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseiknél – a nem a főtevékenységükhöz, hanem egyéb tevékenységükhöz tartozó beruházásaiknál kell-e alkalmazniuk a közbeszerzésekre vonatkozó különös rendelkezéseket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 163. §-ának (1) bekezdés a)-d) pontjai szerint a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá – közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzések esetében – a következő tevékenységek tartoznak: ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzések Tanácsának feladatai

Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. válaszol erre a kérdésre, 379. §-ának (1) bekezdésében határozza meg a Tanács hatáskörét. E szerint a Tanács figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetményi minták

Kérdés: Hol jelennek meg az ún. hirdetményi minták, és azok mely időponttól alkalmazandók?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 404. §-a (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a hirdetményi mintákat külön jogszabály, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati öszszegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet (HR.) tette...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Kárigény a Kbt.-ben

Kérdés: Van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során keletkezett kár iránti igény érvényesítésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. lehetőséget ad arra, hogy ha a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogszabályokat megsértik, akkor a sérelmet szenvedett fél ún. polgári jogi igényt érvényesíthet.A Kbt. 350. §-a szerint azonban a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Teljesítés ellenőrzése a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen módon lehet tudomást szerezni arról, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést ténylegesen teljesítik-e a felek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. szigorú rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy az eredményes közbeszerzési eljárásban a tényleges teljesítés ellenőrizhető és egyben nyilvános is legyen. Ebben a tekintetben az ajánlatkérőre ró kötelezettségeket.A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:    

Leányvállalat a közbeszerzésben

Kérdés: Kiterjed-e az új Kbt. hatálya a leányvállalatokra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés értelemszerűen az ajánlattevők, a pályázók és az ún. részvételre jelentkezők szempontjából vetődhet fel.A Kbt. 4. §-ának 1. pontja szerint ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Lehet-e alvállalkozó az ajánlatkérő?

Kérdés: Találkoztunk olyan – építési munkára vonatkozó – pályázati felhívással, amelyben az ajánlatkérő előírta, hogy a nyertes ajánlattevőnek tőle – vagyis az ajánlatkérőtől – kell megvásárolnia az adott munka kivitelezéséhez szükséges kulcsanyagokat. Az anyagok árát ilyenkor az ajánlatkérő által meghatározott összeggel kellett szerepeltetni a pályázati anyagban. Kérdésünk, hogy alvállalkozó-e ilyenkor az ajánlatkérő, illetőleg alvállalkozónak minősülnek-e általában az árubeszállítók?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint a közbeszerzési eljárásban alvállalkozónak minősül az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Különös közbeszerzési eljárások szabályainak alkalmazása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 271. §-ának (3) bekezdését?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. VII. fejezete a különös közbeszerzési eljárásra tartalmaz rendelkezéseket a vízügyi, az energia-, a közlekedési, az elektronikus hírközlési és a postai ágazatokban működő egyes szervezetek számára a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalvány minősítése

Kérdés: Az étkezési utalvány beszerzése közbeszerzési eljárás keretében árubeszerzésnek, avagy szolgáltatásnyújtásnak minősül-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 24. §-a határozza meg az árubeszerzés fogalmát. E szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Törlés a tanácsadói névjegyzékből

Kérdés: Mely szervezet és milyen esetekben törli a névjegyzékből a hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Milyen következményekkel jár, ha valakit törölnek a névjegyzékből?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa (Tanács) vezeti, illetve közzéteszi e névjegyzéket, valamint a névjegyzékbe való bejegyzés és az onnan történő törlés is a Tanács hatáskörébe tartozik.A Kbt. 383. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:
1
…
274
275
276
…
279