584 talált cikk a bírálat kifejezésre

Kérdés: Mely ajánlat minősül iratnak?

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben fordulhat elő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 90. §-ának (2) bekezdésével nem állapítható meg? Lehetőség szerint kérjük a válasz példákkal történő megvilágítását.

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az ajánlatkérők általában nem élnek az alternatív ajánlattétel lehetőségének biztosításával?

Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?

Kérdés: Az 5/2009. IRM ("hirdetményminta") rendelet 7. mellékletének ("Összegezés az ajánlatok elbírálásáról") 6. b) pontjában megadott értékelőtáblázat formájától – annak információtartalmát megtartva – el lehet-e térni? Többletinformációt tartalmazó oszlop (például ajánlati érték) beszúrható-e? Adott esetben, sok ajánlattevő és kevés bírálati részszempont esetén a könnyebb elhelyezhetőség érdekében a sorok-oszlopok tükrözhetők-e (sorokba kerülnének az ajánlattevők, az oszlopokba a részszempontok)? Abszolút kötött a forma, amitől eltérni nem lehet, vagy pedig az előírt adattartalmat más, logikus elrendezésben is meg lehet-e jeleníteni?

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?

Kérdés: Mi az értelme az önkéntes hiánypótlásnak? Ha az ajánlatkérő nem észlelt hiányt, miből juthat az ajánlattevő arra a következtetésre, hogy ajánlata annak ellenére hiányos?

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?

Kérdés: Kötelező-e az elektronikus aukció?

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?