Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] Különös csemege a kérdés, hiszen a keretmegállapodásoseljárás kevéssé alkalmazott eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében –, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempont meghatározása alapján a kérdés szerintikülön minősítési szempontról való rendelkezés valóban a Kbt. 1. §-ának (2)bekezdésébe ütközik, amelynek alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget ésegyenlő bánásmódot kell biztosítania az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Legalacsonyabb súlyszám hozzárendelhetősége ajánlati árhoz

Kérdés: Összességében legelőnyösebb ajánlat esetén a bírálati szempontok körében az ajánlati árhoz lehet-e a legalacsonyabb súlyszámot rendelni – amennyiben olyan különleges helyzet áll elő, hogy az ár nem számít, hanem az a lényeg, hogy jó minőségű szolgáltatást kapjunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési részszempontok megállapítása során akérdéssel kapcsolatban az a követelmény kell, hogy érvényesüljön, hogy az árnakmint részszempontnak feltétlenül szerepelnie kell az értékelésben. Ismerünkolyan belső szabályozásokat, amelyek kötelezővé teszik az ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] A teljesség érdekében szükségesnek tartjuk a közbeszerzésitörvény bírálati szempontok meghatározására vonatkozó előírásainak ismertetéséta következők szerint.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Egyedi szükségletek figyelembevétele a közbeszerzésben

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gondozottjaink ellátásához a szükséges gyógyszereket közforgalmú gyógyszertárban vásároljuk meg. Amennyiben az éves beszerzés összege meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (2 millió forint), úgy alkalmaznunk kell-e a közbeszerzési eljárást, hiszen ebben az esetben nem tudjuk meghatározni a bírálati szempontokat, mivel a gyógyszerek ára minden gyógyszertárban egyforma, és gyártótól nem tudjuk beszerezni a készletet, mert gondozottjaink részére egyedileg – receptre – írja fel az orvos a szükségletet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett egyedi igények (szükségletek) ellenérea közbeszerzési törvény megköveteli az egyszerű eljárás kiírását, amelyeredményezheti egyben, hogy például előnyösebb szállítási feltételeket stb.sikerül elérni, hiszen esetünkben nem csupán a gyógyszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Írásbeliség bírálati részszempontok esetén

Kérdés: A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdésében a "köteles" szó az írásbeliségre vonatkozó kötelezettséget, vagy az indokolás kérésére vonatkozó kötelezettséget jelenti?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése úgy szól, hogy ha azajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi elemelehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóanaránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Bírálati lapok száma

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény igényli, hogy a bírálóbizottságtagjai önálló, szuverén véleményüknek adjanak hangot, azaz a bírálatiszempontokat ők maguk értékeljék, s fejezzék ki esetlegesen nem egyetértő vagyegyetértő véleményüket. Ezért elvileg nem elegendő az egy darab...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Ajánlattevő mint alvállalkozó a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési pályázatoknál, ha a cégünk kivásárolja és indul a tenderen, adhat-e ki más pályázónak 10 százalékot meghaladóan alvállalkozóként ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlattevőugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot másajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének 10százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Szakmai gyakorlatok "egyenértékűsége"

Kérdés: A gyakorlat megítélésében hogyan számítják be az ajánlattevői gyakorlatot? Egyenértékű-e az ajánlatkérői gyakorlattal?
Részlet a válaszából: […] A 29/2004. IM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében ahivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzésigyakorlatnak minősül a régi Kbt., illetőleg az új Kbt. hatálya alá tartozóközbeszerzési eljárás előkészítésével, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Értesítés ajánlattételi alkalmatlanságról

Kérdés: Egyszerű eljárásban az ajánlatkérő megküldte az ajánlati felhívást az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt, ha valamelyik ajánlattevő írásban jelzi, hogy nincs kapacitása ajánlat tételére, illetőleg a közbeszerzés tárgyának megvalósítására, ezen írásbeli visszajelzés ajánlatnak minősül-e, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] Nem tekinthető ajánlatnak az ajánlat tételével kapcsolatosalkalmatlanságról való értesítés. A szabadkézi gyakorlat tágabb teretbiztosított hasonló esetekben az ajánlattá minősítésre, elsősorban a szankcióhiánya miatt, jelenleg azonban az érvényes ajánlat tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.
1
13
14
15
16