633 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosítékot kizárólag bankgaranciával lehet teljesíteni az adott eljárásban. Jogszerű-e a feltétel tekintettel arra, hogy kisebb vállalkozások esetén a bankgarancia beszerzése meglehetősen nagy terhet jelent?

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?

Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?

Kérdés: Intézményünk 1999-ben kötött határozott idejű szerződést (nem a Kbt. alapján) közétkeztetés biztosítására, amely 2004 augusztusában lejárt. Az intézmény ezt a szerződést további öt évre meghosszabbította úgy, hogy arra – a becsült értékre tekintettel – a Kbt. rendelkezéseit kellene alkalmazni. Kérdésem az, hogy – figyelemmel arra, hogy az új Kbt. tavaly májustól hatályos – jogszerű-e az így meghosszabbított szerződés, avagy a Kbt. rendelkezései szerint közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni?

Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.

Kérdés: Étkezési utalványok beszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e? A szerződés tárgya 40 032 000 forint értékű utalvány előállítása, majd leszállítása, a pénzforgalom szempontjából az utalvány készpénzt helyettesítő eszköz. Meghatározott összegű készpénzért ugyanakkora összegű készpénzt helyettesítő utalványt kap a beszerző. Az ellenszolgáltatás összege kizárólag az utalvány rendelkezésre bocsátásának költségét foglalja magában (előállítási szállítás), ez a költség évente bruttó 4-600 ezer forint. Közbeszerzés-köteles-e az eljárás?

Kérdés: Építési beruházás esetén ISO-minősítés igazolásának csatolását a közbeszerzési törvény 67. § (2) bekezdésének mely pontja alapján írhatom elő, vagy azt építési beruházás esetén egyáltalán nem lehet bekérni?