386 cikk rendezése:
361. cikk / 386 Munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztatás díja
Kérdés: Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Magyar Bányászati Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlattevők részére a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az építési beruházások, valamint a szolgáltatások megrendelése esetén – saját hatáskörében – kérelemre tájékoztatást ad. Milyen költsége van az ilyen jellegű tájékoztatók megkérésének?
362. cikk / 386 Munkaviszony és közbeszerzési gyakorlat kapcsolata
Kérdés: 2001. szeptember hónaptól munkaköri kötelezettségeim körébe tartozott a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Eddig mindössze két eljárásban vettem részt, 2005. június 1-jétől viszont nyugállományba vonulok. A hároméves közbeszerzési gyakorlatba pontosan mi számít bele? Van-e mód a hiányzó gyakorlat megszerzésére a munkaviszony megszűnését követően?
363. cikk / 386 Eljárás kamarai észrevétel késedelme esetén
Kérdés: Tervpályázati eljárás témakörben kérdezünk. A 137/2004. Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése értelmében a pályázati felhívást az illetékes Kamarának meg kell küldeni. Mi a teendő, ha a Kamara késve, az előírt 8 napot lényegesen meghaladóan közli észrevételét, továbbá olyan észrevételt tesz, amely vitatható, illetve nem teljesíthető – például a kiírástól eltérően, lényegesen magasabb tervpályázati díj előírásához ragaszkodik?
364. cikk / 386 Tanácsadói tevékenység feltételei a gyakorlatban
Kérdés: Hogyan lehet a közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe bekerülni? A gyakorlatom megvan, de nem tudom, ebből mit fogadnak el, kinek kell tanúsítania az eljárásaimat, stb.?
365. cikk / 386 Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
366. cikk / 386 Közbeszerzési eljárás érvényessége
Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
367. cikk / 386 Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által
Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
368. cikk / 386 Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt
Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
369. cikk / 386 Tervpályázat titkossága
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a titkosság biztosítása? Hol szabályozza ezt a kérdést a Kbt.?
370. cikk / 386 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
