Találati lista:
451. cikk / 571 Elhúzódó bírósági eljárásban hozott döntés hatása az adott közbeszerzésre
Kérdés: A Döntőbizottság határozatával az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Az ajánlatkérő a határozatot a bíróság előtt megtámadta, az ügyben a bíróság a döntés meghozatalát követő 8 hónappal későbbi időpontra tűzte ki a tárgyalást. Az eltelt időre figyelemmel, milyen gyakorlati "haszna" lehet annak, ha a bíróság úgy dönt, hogy a KDB határozata jogsértő volt?
452. cikk / 571 Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől
Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
453. cikk / 571 Szerződéskötés megtiltása a gyakorlatban
Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?
454. cikk / 571 Azonnali teljesítés, határidő túllépésének szankciója
Kérdés: A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívta az érdekelteket iratcsatolásra, nyilatkozattételre stb. Vajon jogszerű-e, ha a Döntőbizottság a határidőt úgy jelöli meg, hogy az eljárási cselekményeket "azonnal" kell teljesíteni az érdekelteknek, és mi a szankciója a határidő túllépésének általában, illetve az előzőek szerinti megjelölés esetén hogyan állapítható meg (mihez képest) a határidő túllépése?
455. cikk / 571 Támogatás visszavonásának következményei
Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
456. cikk / 571 Ajánlatkérői iratbetekintés
Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
457. cikk / 571 Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése
Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
458. cikk / 571 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
459. cikk / 571 Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése
Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
460. cikk / 571 Kiírással ellentétes referencia pótoltathatósága
Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely ellentétes a kiírással? Ha ajánlatkérőként nem biztosítom ezt a lehetőséget, az ajánlattevő sikerrel kezdeményezhet emiatt jogorvoslati eljárást?
