Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az ajánlati kötöttség vonatkozásában minden egyes eljárásiszabálynál külön-külön olvasható az ajánlati kötöttség időtartamánakmeghatározása az eljárás során az összegezés megküldéséig. A szerződéskötésszakaszára egységesen értelmezendő a törvény 124....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 21.

Tájékoztatás dokumentáció tartalmáról alvállalkozó részére

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban foglaltakról milyen mértékig tájékoztathatjuk a leendő alvállalkozónkat? És mi a helyzet akkor, ha a később úgy döntünk, hogy alvállalkozó nélkül indulunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattevő érdeke, hogy az alvállalkozó mindenképpenhozzájusson ahhoz az információhoz, mely ahhoz szükséges, hogy eldöntse,tudja-e vállalni feladatát, illetve megfelel-e a felhívásban és dokumentációbanfoglalt feltételeknek. A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nemzeti eljárásrend lehetőséget biztosít a közösségi eljárásrendbőleljárási szabályok "kölcsönvételére". Ez praktikusan azt jelenti, hogy aközbeszerzési törvény 251. §-ának (3) bekezdése alapján lehetőség van nyílt,meghívásos, versenypárbeszéd vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 16.

Nyílt eljárásból tárgyalásos eljárás

Kérdés: Nyílt eljárás hogyan alakulhat tárgyalásossá?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 2009. április 1-jét megelőzően hatályos szabályaiértelmében nemzeti eljárásrendben a nyílt eljárás ajánlati szakaszát követően,szigorú feltételekkel, de volt lehetőség tárgyalásra. Ez a lehetőség az újszabályozási rendben megszűnt. A nemzeti eljárásrendben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. az ajánlati biztosíték szabályait a következőképpentartalmazza.A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet azajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhezszükséges engedélyek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság minimumkövetelményei

Kérdés: Mit jelent a kiírásban az alkalmasság minimumkövetelményei megfogalmazás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelentése, hogy az ajánlattevő abban az esetben felel meg akizáró okok mellett az ajánlatkérő által meghatározott minimáliskövetelményeknek, amennyiben az abban foglaltakat igazolni tudja. Azazrendelkezik a Kbt. 66-67. §-ban meghatározottak közül ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Határidő-rövidítés indokoltsága, határidő-módosítás letöltési probléma esetén

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő öt nappal lerövidíti az ajánlattételi határidőt azzal az indokkal, hogy a dokumentáció a felhívásban szereplő internetcímről letölthető. Első kérdésünk, hogy jogszerű-e a határidő lerövidítése erre hivatkozással? További problémánk, hogy a megadott elérhetőségről az anyagot (dokumentációt) nem sikerült letölteni. Ilyenkor mi a teendő, és ha például még egy hétig elérhetetlen lesz a megadott cím, akkor indokolt-e az ajánlattételi határidő módosítása, illetve az kötelező-e, és ha igen, milyen formában? Továbbá mi a teendője akkor az ajánlattevőnek, ha a dokumentáció egyáltalán nem lesz letölthető – technikai okokból – a megadott internetcímről?
Részlet az állásfoglalásából: […] A megoldás sajátos, tekintettel arra, hogy az elektronikuselérhetőség lehetővé tételéről az ajánlatkérőnek az eljárás előkészítőfázisában kellett volna gondolnia. Ezzel kapcsolatban egyelőre kevés agyakorlati tapasztalat, de utólagosan a megoldás, mivel az ajánlati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 18.
Kapcsolódó címke:

Módosított dokumentáció

Kérdés: Módosítható-e és ha igen, mely részeiben a dokumentáció? Közzé kell-e tenni a módosítást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése adja meg aválaszt. E szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és adokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelőenkell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Amennyiben ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címkék: