1791 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?

Kérdés: Milyen jogalkotói indok lehet az értékhatárok meghatározása mögött?

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?

Kérdés: Az ajánlatkérővel 3 éves időtartamra kötöttük meg a szerződést – a kiírásnak megfelelően. A szerződésben az áruk fajtáját és mennyiségét a felek éves időtartamra határozták meg, míg a szerződéses érték a teljes közbeszerzési eljárás vonatkozásában – azaz három évre – a szerződésben szerepel. A szerződéses értékre az ajánlattevő a 2. évben teljesítette a szerződést. Ebben az esetben a szerződés megszűnik? Mit kell tennie az ajánlattevőnek a szerződéses jogviszony lezárása érdekében?

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?

Kérdés: Az ajánlati felhívás előírja 1 darab referencianyilatkozat benyújtását az adott termék EU-n belüli eladásáról. Mivel az ajánlattevő az elmúlt 3 évben még nem forgalmazta az adott terméket, benyújthatja-e a más európai cég nevére szóló referenciaigazolást, ha ez az európai cég nyilatkozatot ad, mint erőforrást nyújtó szervezet? Lehet-e más országban letelepedett cég erőforrást biztosító szervezet?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás második részében lefolytatott közbeszerzések eredményéről szóló tájékoztatót a Kbt. szerint negyedévente, összesítve lehet közzétenni. Ugyanezt a lehetőséget a törvény nem biztosítja a szerződések teljesítésére vonatkozó tájékoztatók közzététele vonatkozásában. Folyamatosan és igen nagy számban kell hirdetményeket közzétennünk olyan szerződések teljesítéséről, amelyekre vonatkozó eljárások eredményéről majd csak a negyedév végén kell a tájékoztatót feladnunk. Várható-e, hogy a Kbt. olyan arányban módosuljon, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részében kötött szerződések teljesítéséről is csak negyedévenként kelljen tájékoztatót közzétenni?