Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés érdekes, hiszen mind jogi, mind EKR-technikai szempontból is meg lehet közelíteni, melyet az alábbiakban, sorban megteszünk.A Kbt. a 65. §-ának (7) bekezdésében kifejezetten utal a személyre, mely kapacitást biztosíthat, azonban a későbbiekben csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a megrendelések kezdeményezésével, ezek visszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos határidőt és a teljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi) részletes feltételeket,– a szerződésszegésért való felelősség szabályait,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...000 forint – rendelet 1. § (2) bekezdése;– a (2) bekezdés szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 16. pontja szerint megjelölt kérelmi elemek számához igazodóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...43. § (1) és (1a), továbbá 138. § (3) bekezdésének szabályait a rendelkezések hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell. Mivel adatközzétételt, illetve a már futó szerződések alvállalkozó-bejelentését érinti a fenti két szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

A kizáró okok 2021. évi változásának hatása a korábban tett közjegyzői nyilatkozatokra

Kérdés: Az ajánlattevőnek ismét közjegyzőhöz kell mennie, ha hatályon kívül kerülnek a kizáró okok? Változtat-e a helyzeten, ha olyan nyilatkozatom van, ami általánosságban utal a Kbt. 62-63. §-aira, tehát nem részletezi azt?
Részlet a válaszából: […] ...pontokat, úgy a régi, a korábbi szabályokra vonatkozó nyilatkozatok is megfelelnének, hiszen a többlettartalom ellenére a kötelező elemekre ugyanúgy vonatkozna a kizáró oki nyilatkozat. Azonban a tartalmi változás miatt a hatálybalépést követően induló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] ...során a hazai és uniós szervek egyaránt szigorúan vizsgálnak. A szabály bevezetésével kiküszöbölhető a szerződések mesterséges részekre bontásával kapcsolatos negatív gyakorlat, amely szerint sok esetben az ajánlatkérők egy beszerzést több szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

A DBR és a keretmegállapodás szabályozási formájának változása

Kérdés: Változik a Kbt. elektronikus közbeszerzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezése, ami miatt felmerül, hogy a DBR és a keretmegállapodás (KM) is rendeletben lesz szabályozva a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] ...második részének negyedéves közzétételét teszi kötelezővé, azonban központi beszerző szervezetek esetében problémát okoz, ha nem az EKR-ben történik a második rész lefolytatása, ezért a speciális szabályokat érdemes rendezni, mely vélhetően a kormányrendeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
Részlet a válaszából: […] ...során és a megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzése során kellő gondossággal vizsgálta az alkalmassági követelményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását."A fentiek értelmében az ellenőrzés az ajánlatkérő gondosságára, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
Részlet a válaszából: […] ...hogy akár több részre ugyanaz az ajánlattevő is adhat be ajánlatot, amelyet értelmetlen lenne kumulálni. Figyelemmel a Kbt. részekre vonatkozó általános szabályára, véleményünk szerint nem okoz gondot, hogy külön a 131. § nem részletezi a részek szerepét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a 115. § szerinti eljárás választását keretmegállapodás esetében. Ténykérdés, hogy a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.
1
33
34
35
170