Központi ellenőrzés folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A központi ellenőrzés hatályon kívül helyezése szükségessé teszi-e, hogy a folyamatban lévő eljárások végét még "visszavigyük", ami például a 2021. év közepén is ellenőrzést eredményez?
Részlet a válaszából: […] ...követően új ellenőrzési eljárás nem kezdeményezhető, és azon közbeszerzések, illetve beszerzések tekintetében, amelyekre vonatkozóan még nem kezdeményezték az e rendelet szerinti ellen­őrzést, az ajánlatkérőt nem terheli a 6. § (1) bekezdésében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése

Kérdés: A Kbt. 151. §-ának (9) bekezdése, valamint a 45/2015. MvM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik. Szembeötlő különbség, hogy a Kbt. a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot, míg az MvM rendelet a kétszázezer forintot meghaladó részét rendeli visszatéríteni a kérelmező részére. Agyakorlatban melyik rendelkezést alkalmazza a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] ...is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] ...fórum a konkrét esetben megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás II.2.5) pontjait az 1. és 2. részekre vonatkozóan a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontjába ütközően határozta meg.Az ajánlatkérő a II.2.5) pontokban határozta meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Kapacitást biztosító általi felhatalmazással kapcsolatos nyilatkozat bekérése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot igényel azzal a tartalommal, hogy a kapacitást biztosító az ajánlattevőt felhatalmazza a rendszerbe történő adatfelvitelre. Mivel a kapacitást biztosító nem is tud hozzáférni a rendszerhez, nem tudom, miért van erre szükség? Feltétlenül hiánypótolnom kell, vagy ez egy olyan formai kérdés, ami nem eredményezhet érvénytelenséget?
Részlet a válaszából: […] ...az arra vonatkozó meghatalmazás benyújtását, mely szerint a kapacitást biztosító szervezet helyett az ajánlattevő nyilatkozhat az EKR-ben, az alábbiak szerint:Az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Teljesítés elmaradása járványhelyzet miatt

Kérdés: Hogyan kellett volna eljárnia az ajánlattevőnek, ha a Covid-19 okozta vírushelyzet miatt nem tudott teljesíteni? (A D. 423/2020. számú esetre gondolok, melyben a Döntőbizottság megbüntette az ajánlattevőt.)
Részlet a válaszából: […] ...megállapításra. Ebben az esetben meghatározott számú termék (termény) szállítása volt a beszerzés tárgya, mellyel kapcsolatban EKR-üzenetben az ajánlattevő arról tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy "A szerződés megkötésére társaságunk azért nem képes, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlati ár elírása a felolvasólapon

Kérdés: Az EKR rendszerbe ajánlatadás közben feltöltésre került a részletes (Excel) költségvetés. Atáblázatokból egyértelműen megállapítható a nettó ajánlati ár, valamint a bruttó ajánlati ár. Ellenben a felolvasólapra a bruttó árhoz a nettó ár került, az ajánlatkérő pedig ezen az áron kötné meg a szerződést. Mi ilyenkor az irányadó eljárás? (Már bőven túl vagyunk minden határidőn, az ajánlati biztosítékunk igen magas.)
Részlet a válaszából: […] Mivel már jogorvoslatra nincs lehetőség, de az összegzés módosítására esetleg még van, érdemes kezdeményezni azt. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy az ajánlatkérő egyáltalán szeretné-e ezt a számára elő­nyös helyzetet tisztázni. Mivel az eljárás során nem került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Közzététel a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban a 115. § (7) bekezdése szerinti közzétételnél elegendő az EKR rendszer általi közzététel, vagy ajánlatkérői oldalról is nyilvánossá kell tenni a közbeszerzési dokumentumokat? Kérdés továbbá, hogy a közbeszerzési dokumentumok alatt "a közzététel vonatkozásában" kifejezés alatt mit kell érteni? (Tervek, műszaki leírás, közbeszerzési iratminták, szerződéstervezet stb.)
Részlet a válaszából: […] ...adatait és a bontási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint.A Kbt. 115. §-ának (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az EKR-ben – az eljárás megindításával egyidejűleg – nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Eljárásindítás központi ellenőrzés nélkül

Kérdés: Elindíthatom-e az eljárást, ha a központi ellenőrzés alapján az még nem engedélyezett?
Részlet a válaszából: […] ...követően új ellenőrzési eljárás nem kezdeményezhető, és azon közbeszerzések, illetve beszerzések tekintetében, amelyekre vonatkozóan még nem kezdeményezték a rendelet szerinti ellenőrzést, az ajánlatkérőt nem terheli a 6. § (1) bekezdésében, a 13/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban való részvételtől közigazgatási határozattal, illetve bírósági ítélettel eltiltott ajánlattevőket tartalmazza.A fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása kiterjed azokra a gazdasági szereplőkre is, akiket/amelyeket az ajánlatkérők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Referencia biztosítása az ajánlatkérő többféle referenciaigénye esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő többféle referenciát kér, melyet a közös ajánlattevők úgy képesek biztosítani, hogy az összesen háromféle referenciát négy szerződésből biztosítják. Ebből kettő referencia önálló, egy referencia két közös ajánlattevő referenciája, egy referencia pedig a kapacitást biztosító szervezeté. Lehet-e így kombinált módon biztosítani a referenciákat, ha nincs annak korlátja, hogy hány szerződésből tudja azt az ajánlattevő produkálni, csak az érték van megadva, és a beszerzési tárgyak stimmelnek, továbbá nem oszthatók meg? Ebben az esetben a bevont szervezet kinek biztosítja a kapacitását? Van ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésekben foglal­taknak megfelel.Ennek azonosítása az ajánlattétel során technikai kérdés, mert az EEKD is függetlenül jelenik meg az EKR-ben, hiszen a közös ajánlattevők együttesen vonják be a kapacitást biztosító szervezetet az eljárás során történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
1
34
35
36
170