1791 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?

Kérdés: Nemzeti eljárásban a kizáró okokról csak nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek – kivéve: 56. § (1) bekezdés kc) alpont –, tehát nemzeti eljárásban csak az ajánlattevők nyilatkozatait kell megnéznie az ajánlatkérőnek, avagy szükséges NAV- és az OMMF elektronikus nyilvántartások ellenőrzése is? (Merthogy azt kifejezetten az uniós beszerzésekre elemzi a kormányrendelet.)

Kérdés: Ha az ajánlatkérő engedi a részajánlattételt, milyen mélységben kell meghatároznia annak eljárásrendjét?

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy a dokumentációt – nyertességünk esetén – meddig kell megőriznünk?

Kérdés: A dokumentáció nem tartalmazza a szerződés tervezetét. A dokumentáció különböző helyeken utal ugyan szerződéses tartalomra, de nem egybefüggően – például: szerződésszegés, teljesítési határidő, kötbér jogalapja, mértéke, fizetési határidő, fizetés módja stb. Ez jogszerű, illetve az, hogy a nyertességünk esetén látjuk először a szerződést egységesen?

Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozónkkal szerződéses jogvita alakult ki a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt. Az alvállalkozó kijelentette, hogy emiatt a továbbiakban nem vesz részt a szerződés teljesítésében. Mit tehetünk?

Kérdés: Több társasház konzorciumként nyújtott be pályázatot épületek felújítására. A pályázat sikeres volt. Ezt követően a nyertes társasházak a rájuk eső támogatást önállóan költik el, a közbeszerzési eljárásokat önállóan bonyolítják le. Bár egy pályázat keretében nyerték el a pénzt, mégis külön-külön kötnek szerződést, így mások az ajánlatkérők az egyes társasházak vonatkozásában. Ilyen esetben egybe kell-e számítani a beszerzéseket? A teljes beruházás 1 milliárd forint felett van, ugyanakkor van olyan társasház, amelynél 50-60 millió forint csak a beruházási érték. Ők ilyen esetben lefolytathatják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást?

Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?