Holtverseny elektronikus eljárásban

Kérdés: Mit jelent az elektronikus eljárásban a "holtverseny" megjelölés? (Az ajánlatkérő a kiírásban úgy rendelkezett, hogy ez nem megengedett.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő feltehetően arra utal, hogy az árlejtés­szoftver nem teszi lehetővé, hogy két ajánlattevő teljesen azonos ajánlatot adjon. Tekintettel arra, hogy új ajánlat megtételére az azonos ajánlatot tevőnek is elegendő ideje van, így a megoldás elvileg elfogadható. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldésének módja

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet az elektronikus eljárás cselekmények gyakorlása során az alábbiakat írja elő.Az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kiegészítő tájékoztatás kézbesítésének időpontja

Kérdés: Az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, hogy mi tekintendő a kiegészítő tájékoztatás kézbesítési időpontjának?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek biztosnak kell lennie abban, hogy a kiegészítő tájékoztatás megérkezett, és az arra jogosult nyitotta meg a levelet annak ellenére, hogy ezt a Kbt. nem írja elő. Nem írja elő a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, és lehetőséget biztosít az elektronikus másolattal kapcsolatos jogszabályi feltételek ismertetésére.A Kbt. az alábbiak szerint fogalmaz, amikor a papíralapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példány benyújtását teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás két részből álló eljárás. Az első részben az ajánlatkérő nyílt, meghívásos vagy – ha annak feltételei fennállnak – tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt.Az eljárás második részeként a keretmegállapodásból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Árképzési módszer módosítása elektronikus árlejtés ajánlati szakaszában

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni nyílt közbeszerzési eljárásban, ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Bírálati szempontként csak az ajánlati árat határozta meg. Az ajánlatkérő az ajánlati szakaszban előírta, hogy az ajánlati árat tartalmazó tételes árösszesítést csatolni kell (az ajánlatkérő saját formátuma szerint), továbbá kérte az árképzés módszerének levezetését. Mivel elektronikus árlejtést alkalmaz az ajánlatkérő, tegyük fel, hogy minden ajánlattevő kedvezőbb ajánlatot fog tenni ennek során. Ebben az esetben – mivel sem a műszaki tartalom, sem a műszaki/szakmai feltételek nem változtak – van arra lehetőség, hogy az ajánlati szakaszban beadott árképzési módszer egyes tételeit módosítsa az ajánlattevő? Például ha az ajánlati szakaszban az ajánlattevő megadja, hogy 20 fővel kalkulált, és a minimálbérnél magasabb jövedelmet határozott meg, akkor az e-árlejtést követően indokolásként nyilatkozhatja azt, hogy időközben átgondolta, csak 15 fővel kalkulált, és csak minimálbéren foglalkoztatja a munkavállalókat? Vagy ebben az esetben csak olyan elemeket lehet módosítani, amelyek a szakmai ajánlatot nem befolyásolják (például a nyereség)?
Részlet a válaszából: […]

Az árlejtés nem tárgyalásos szakasznak minősül, a bírálati szempontok itt már semmilyen szempontból nem változhatnak. Azaz az értékelés szakaszában lefolytatásra kerülő árlejtés esetében csak az eredeti értékelési szempontrendszer alkalmazására van lehetőség.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Jogorvoslati lehetőség előzetes vitarendezés iránti kérelem elkésettsége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus aukciót bonyolított le, melyre minket nem hívott meg. Mivel úgy gondoljuk, hogy az ajánlatunk érvényes lehet, előzetes vitarendezést kezdeményeztünk, de azt már elkésettnek minősítették. Van-e más lehetőségünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az előzetes vitarendezés elkésett, csak rendes jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni. Ügyelni kell arra, hogy ebben az esetben az ajánlatkérő vélhetően tájékoztatta az ajánlattevőt arról, hogy nem hívja meg az elektronikus árlejtésre, azaz ajánlatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Tárgyalás nyílt eljárásban

Kérdés: Az ajánlattevő nyílt eljárást írt ki, majd annak lefolytatása után az ár és a műszaki szempontok vonatkozásában tárgyalni akart. Megtehette ezt?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szabályai alapján erre nem volt lehetősége. Amennyiben a kérdező az árlejtésre gondol, melyet az érvényes ajánlattevők és az ajánlatkérő által kiválasztott értékelési részszempontok újraversenyeztetésével lehet lefolytatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet 17. §-ának (2) és (3) bekezdése lehetővé teszi az értékelési részszempontok közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
1
7
8
9
12