192 talált cikk az eljárás előkészítése kifejezésre

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?

Kérdés: A törvény szerint a bírálóbizottságba jogi szakértelemmel rendelkező tagot is kell delegálni, azonban nem írja elő a jogász végzettség meglétét. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Igazgatás Szakán szerzett igazságügyi ügyintéző végzettségemmel lehetek-e jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag?

Kérdés: Mit jelent az a kiírásban, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, az mégis "irat"-nak minősül?

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?

Kérdés: A közbeszerzési ellenőrök kifogásolták a vagyonnyilatkozat hiányát, melyről a Kbt. nem szól. Milyen szempontból szükséges ez a közbeszerzési eljárás lebonyolításához?

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?

Kérdés: Tervezőszervezet engedélyezési tervet készített egy adott projektre, amelyhez a szerződés szerint a tervezőnek szerzői joga fűződik. A feladat továbbtervezésére (kiviteli tervek) vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentációjának részét képezi az engedélyezési terv. Részt vehet-e ajánlattevőként a kiviteli tervek készítésére induló nyílt közbeszerzési eljárásban a nevezett tervezőszervezet?

Kérdés: Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?

Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?