4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a kizáró okokról szóló nyilatkozatot elég-e csak cégszerűen aláírni, és nem kell közjegyző által hitelesíteni?

Kérdés: Az új szabályozás értelmében, ha az ajánlattevőnek van adótartozása, valóban nem fizethetek neki? És ha mégis fizetek, mi lesz a következménye?

Kérdés: Látnak-e arra lehetőséget a gyakorlatban, hogy egy adott közbeszerzési eljárásba becsatolandó, az ajánlattevőtől származó valamennyi nyilatkozatot egy okiratba foglaltan nyújtsa be az ajánlattevő?

Kérdés: Nem tervezi-e a jogalkotó a nyílt eljárás időintervallumainak csökkentését? (Véleményünk szerint az eljárás időtartama indokolatlanul hosszú.) A közbeszerzések átláthatósága, az esélyegyenlőség és a nyilvánosság biztosítása érdekében nem lenne-e célszerű a határidők lerövidítése abból a célból, hogy minél több ajánlatkérő válassza ezt az eljárásfajtát?

Kérdés: A Kbt. értelmében igazolásnak minősül-e a cégkivonat, és az aláírási címpéldány? Véleményünk szerint igen, viszont az ajánlatkérő válaszában közöltek szerint nem.

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során 12 havi ártartással került sor szerződéskötésre élelmiszerek szállítása tárgyában. A szerződés ideje alatt – a rendkívüli időjárási viszonyok miatt –, az élelmiszerpiacon kialakult helyzet következtében a szállítók beszerzési árai az inflációs rátát jelentős mértékben meghaladó módon megemelkedtek. A megemelkedett beszerzési árak meghaladják a közbeszerzési szerződésben rögzített eladási árakat, és így az 1993. évi XVI. törvény 29. §-ának 4. pontjával ellentétes helyzet állt elő. Az Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek betartása érdekében, a rendkívüli időjárás következtében kialakult piaci helyzetre történő hivatkozással, lehetséges-e a Kbt. 303. §-ára alapozva a szerződéses árak módosítása?

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívta az érdekelteket iratcsatolásra, nyilatkozattételre stb. Vajon jogszerű-e, ha a Döntőbizottság a határidőt úgy jelöli meg, hogy az eljárási cselekményeket "azonnal" kell teljesíteni az érdekelteknek, és mi a szankciója a határidő túllépésének általában, illetve az előzőek szerinti megjelölés esetén hogyan állapítható meg (mihez képest) a határidő túllépése?