Kizárás az eljárásból a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján akit az elmúlt 5 évben az adott jogszabályhely szerinti bírsággal sújtottak, az közbeszerzési eljárásban nem vehet részt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. – 2005. augusztus 4-étől hatályos – 60. § (1) bekezdésénekg) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki afoglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó és akülföldiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság közös ajánlattevők esetén

Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy több ajánlattevőközösen is tehessen ajánlatot. Amennyiben több ajánlattevő közös ajánlatotnyújt be egy adott közbeszerzési eljárásban, úgy a szerződés teljesítésére valóalkalmassá minősítéshez az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
Részlet a válaszából: […] ...kötni azajánlatkérő a 3 éves mennyiségre, akkor a beszerzési érték (becsült érték)alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban (három ajánlattevőfelkérésével) tud szerződni, illetőleg– ha évente köti meg az adott évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás műszaki leírás elkészíthetőségének hiányában

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] ...kell a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, amunkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokatvagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet azajánlatkérőnek módjában áll általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Bizonyítvány csatolásának módja

Kérdés: A bizonyítvány (iskolai bizonyítvány) fénymásolatban vagy csak közjegyzői hitelesítéssel ellátott másolatban csatolható?
Részlet a válaszából: […] ...számunkban is -többször idézett, a közbeszerzési törvény 20. §-ának (3) bekezdése értelmében,ahol a törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, azigazolás hiteles másolatban is benyújtható.A Kbt. fentiek szerinti rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Keretszerződés megköthetősége egyszerű, hirdetmény közzététele nélküli eljárásban

Kérdés: Egyszerű, hirdetmény közzététele nélküli eljárásban köthető-e keretszerződés a tárgyévben elrendelt közérdekű védekezésre, a terület (m2) és az elhelyezkedés (településhatár, m2) pontos megjelölése nélkül?
Részlet a válaszából: […] Azt gondoljuk, hogy igen, ha ezek az adatok előre valóbannem adhatók meg.Ha azonban megadhatók lennének, de ennek ellenére "könnyebb"lenne ezek nélkül szerződni, akkor jogszerűtlenné teszi a szerződést ennekhiánya. A Kbt. rendelkezéseit, elsősorban a jogorvoslatra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bírósági felülvizsgálat kizártsága

Kérdés: Van-e lehetőség bíróság előtti felülvizsgálatra abban az esetben, ha a Közbeszerzések Tanácsa elutasítja a minősített ajánlattevők jegyzékébe történő felvétel iránti kérelmet?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának l) pontja alapján ugyanis nincs helye bírósági felülvizsgálatnak– a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárássorán hozott határozata, illetve – a Közbeszerzések Tanácsának a békéltetők, a hivatalosközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Közérdekű védekezés elrendelése közbeszerzési eljárással

Kérdés: A 2005. évi XXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése elrendelte, hogy a közérdekű védekezést elrendelő hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év február 18. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. Kérdéseink az alábbiak: Ezen előírás alapján közbeszerzési eljárást kell-e lebonyolítani akkor is, ha a becsült érték a 2 millió forintos értékhatár töredéke, legfeljebb néhány 10 ezer forintos nagyságrendű? Ha igen, akkor hogyan határozható meg a közbeszerzés mennyisége? (Előre nem tudjuk meghatározni a tárgyévben elrendelendő közérdekű védekezés alá vont területek nagyságát, sem a végrehajtást nehezítő tényezőket, például a letakarítandó területen jelentős mennyiségű kő, kavics, törmelék van, sőt még azt sem, hogy egyáltalán sor kerül-e a közérdekű védekezés elrendelésére.)
Részlet a válaszából: […] ...áttérve: azt gondoljuk, hogy nemlesz egyszerű a közbeszerzés mennyiségét meghatározni akkor, ha egy adott évbenmégiscsak közbeszerzési eljárásban kell majd szerződő partnert választani,pontosan az elvégzendő védekezési feladatok specialitása miatt. Amit javasolnitudunk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés folyamatosan visszatér, amely az egyszerű eljárásszabályozásának félreérthetőségéből adódik, mivel a közbeszerzési törvény 300.§-ának (6) bekezdése nem utal vissza a Kbt. V. részére a következők szerint: azegyszerű közbeszerzési eljárásban a 48....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
379
380
381
443