4418 talált cikk az eljárás kifejezésre

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?

Kérdés: Helyi, települési önkormányzatnál kötelező-e alkalmazni hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Ha igen, akkor milyen végzettséggel kell rendelkeznie?

Kérdés: Érvényteleníthető-e az az ajánlat, amely formai ok miatt nem felel meg a kiírásnak (aláírás részbeni hiánya, tartalomjegyzék részbeni hiánya, az ajánlat nincs összekapcsolva, összefűzve), és a hiányokat az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta?

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?

Kérdés: A nyílt, közbeszerzési eljárás során 6 kivitelező megvásárolta a dokumentációt, és megjelent a műszaki bejárásra. Egy kivitelező nem vásárolta meg a dokumentációt, azonban részt kívánt venni a műszaki bejáráson, és később akarta megvásárolni a dokumentációt. Kérdésünk: a dokumentációt meg nem vásárló kivitelező részt vehet-e a műszaki bejáráson, vagy eltanácsolható-e arról abban az esetben, ha a kiírásban nem szerepelt, hogy a bejáráson csak az vehet részt, aki megvette a dokumentációt?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése, a 61. §-ának (1) bekezdése és 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok és cégkivonat helyett?

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?

Kérdés: Az önkormányzat szabályozása szerint minden önkormányzati közbeszerzési eljárást a város honlapján közzé kell tenni. Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha a felkért ajánlattevőkön kívül az internetről értesült ajánlattevő ajánlatot kíván tenni, köteles-e az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást számára kiadni, illetve az ajánlatát befogadni?

Kérdés: Az (időszakos tevékenységet végző) ajánlatkérő a szolgáltatás területén a Kbt. hatálya alá tartozik. Határozatlan idejű szerződése van a beszállítóval, amelyben maximális keret nincs meghatározva. Fel kell-e, illetve mikor kell felbontani ezt a szerződést?