Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az adott eljárás során az ajánlatkérő apénzügyi, gazdasági alkalmassági kritériumai között az ajánlattevő évesárbevételi követelményét az elmúlt három év viszonylatában igen magasanértékelte. A Kbt. értelmében az alkalmassági kritérium mértékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?
Részlet a válaszából: […] Az eljárási rezsimek leegyszerűsítésével együtt bizonynehezen értelmezhető lett az új szabályozás, és ehhez kötődnek a kérdések is,melyeket kifejezetten nem könnyű átlátni. Mind a 22. cím alá tartozó 249. §, mind a 253. § egyben aVI. fejezet hatálya alá is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Ismétlődő jellegű közbeszerzések

Kérdés: Mit jelent az "ismétlődő jellegű közbeszerzés" meghatározás?
Részlet a válaszából: […] Ismétlődő jellegű közbeszerzésnek az minősül, amikor egygazdasági vagy költségvetési éven belül ugyanazon beszerzési tárgy beszerzéséretöbbször kerül sor (például számítógép vagy bútor). Ennek a körülménynek aközbeszerzési érték meghatározása szempontjából van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Évfordulós beszerzések a törvénymódosítás függvényében

Kérdés: Egy cég uniós pénzre pályázik, melyből építési beruházást szeretne megvalósítani. A pályázat beadási határideje 2008. 12. 10. Ha megnyeri a kért támogatást, ami az egész beruházásnak több mint 50 százaléka, közbeszerzés útján kell elköltenie. Erre a közbeszerzési eljárásra már csak jövőre kerülhet sor. A közbeszerzési eljárást minél egyszerűbben, ha lehet, hirdetmény feladása nélkül szeretné megoldani. Ez jelen pillanatban 45 millióig lehetséges. De mi lesz jövőre? Kérdés: mennyi pénzt igényeljen, hogy ne lépje át a módosított törvény szerinti határt?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési törvény jelenleg ismert verziója értelmébennem változnak a közbeszerzési értékhatárok, azaz marad a minimum 15 millióforint építési beruházás esetében, mely a csak támogatás iránt pályázatotbenyújtókra is vonatkozik. Ugyanakkor jelenlegi ismereteink...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egybeszámítás szolgáltatást és árut is tartalmazó beszerzésnél

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a szerződés tárgya szolgáltatást és árut is tartalmaz? Az egybeszámítás úgy rendelkezik, hogy csak azonos típusú tárgyak esetén kell egybeszámítani, de mi abban az esetben a helyzet, ha a szerződés tárgya mindkettő, akkor ezt egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzésértékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőlegkínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakratekintettel megállapított – legmagasabb összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Étkezési utalvány beszerzésének becsült értékkel kapcsolatos kérdései

Kérdés: Étkezési utalványok szállítására vonatkozó nemzeti értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés lejár. A rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel a lejáratot követően hathavi időszakra tervezzük – a becsült értékre tekintettel – egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását. Jelen esetben az étkezési utalványok becsült értékét a Kbt. 36. § (1) bekezdésének a) pontjában, vagy a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell megállapítani? Intézetünk természetbeni ellátásként meleg étkezés lehetőségét is biztosítja. A korábbi időszak adatai alapján megállapítható, hogy a teljes állományi létszámnál havonta 80-90 fővel kevesebben veszik igénybe a havi étkezési utalványt. A becsült értéket a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre tekintettel, a teljes állományi létszám, vagy az étkezési utalványt ténylegesen igénybe vevők létszáma alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a hathavi tervezés a fedezet mértékéretekintettel elfogadható, de tekintettel arra, hogy étkezési utalványokbeszerzésére folyamatosan szükség van, így a beszerzés rendszeresnek minősül.Ebben az esetben, amennyiben a teljes éves mennyiség becsült értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az elektronikus árlejtés a közbeszerzésieljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a törvény81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatásmértékére, illetőleg az ajánlatnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] Természetesen az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatától ésaz általa beszerezni kívánt tárgyaktól, valamint azok becsült értékétől függőenaz alábbi gyakorlati tanácsokat tudjuk adni:1. A közbeszerzési terv azokat az elemeket kell, hogytartalmazza, amelyek feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatást nyújtó szervezet egy adottminisztérium, úgy közvetlenül a minisztérium ellenőriz. Európai uniós támogatásesetében az érintett minisztérium(ok), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséglátja el az ellenőrzési feladatokat – a támogatástól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] A Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2
3
5