Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőt nem kell ebben az esetben nyilvántartásba vetetni, mivel csak a pályázat erejéig lesz közbeszerzés-kötelezett, de mint klasszikus ajánlatkérőnek kell eljárnia a Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében.A közbeszerzési törvény 122. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kkv és "nagyvállalat" közös ajánlattétele kkv-knak kiírt nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 147. számának 2965. számú kérdése és az arra adott válaszuk megengedően ír arról, hogy nemzeti eljárásrendben a kkv-knak kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az alvállalkozónak már nem kell kkv-nak lennie (kérem, erősítsék meg, hogy jól értem-e). Mi a helyzet akkor, ha az alvállalkozó nagyvállalat, ráadásul a szerepvállalása 40 százalékos, azaz már közös ajánlattevőnek minősül? Törvényes-e, ha az ajánlattételre felkért kisvállalkozás közös ajánlatot tesz egy ilyen nagyvállalattal?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 122. §-ának (8) bekezdése kifejezetten csak annak a gazdasági szereplőnek a vonatkozásában határoz meg korlátot, akit/amelyet az ajánlattételre az ajánlatkérő felhív, azaz akár nem kkv is lehet alvállalkozó a teljesítés során. Ennek természetesen továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Kizáró okok előírása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál, nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nem köteles a kizáró okokat meghatározni, viszont a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárásnál a kötelező elemek közt szerepel a kizáró okok igazolásának kérése. Nemzeti eljárásrendben kell vagy sem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál kizáró okokat előírni?
Részlet a válaszából: […] ...azaz kizáró ok elő­írásáraminden esetben sor kell, hogy kerüljön, még hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárás esetében, nemzeti eljárásrendben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2011/C 353/01. számú közleményévelmegegyezően – meghatározott összeget. Az ilyen kisebb értékű beszerzéseketmindig a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell megvalósítania azajánlatkérőnek, vagyis nem használható fel ilyen módon e rendelkezés arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Kizáró okok igazolása szakembereknél

Kérdés: A Kbt. második (uniós értékhatárt elérő), illetve harmadik (nemzeti értékhatárt elérő) része szerinti eljárások tekintetében milyen igazolásokat szükséges csatolni a szakember részéről a Kbt. 56-57. §-ai szerinti kizáró okok igazolására? Elegendő-e a 310/2011. kormányrendelet 10. §-ában lévő nyilatkozat csatolása?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő a 10. §-ban jelzett egyszerűnyilatkozatok nyújtása, mind közösségi, mind nemzeti rezsimben. Nemzeti rezsimben ugyanakkor saját eljárásrend kialakításasorán nem kötelező a 122. § értelmében minden, kötelező kizáró okot előírni,ezért itt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...nincs akadálya, hiszen a nemzeti eljárásrend csakközbeszerzési eljárás fenntartásával kapcsolatban fogalmaz meg lehetőséget,mely kizárja nagyobb cégek részvételét. Fentieken túl további korlátot a 123. § alkalmazásában ahirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Kötelező tervpályázat tervezési szolgáltatás beszerzésekor

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […]  A tervpályázati eljárás esetében az új szabályozás biztosítegy lehetőséget, amely alapján a Kbt. szerint lehet lebonyolítani az eljárást. A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011.kormányrendelet 1. §-ának (6) bekezdése kibúvót kínál az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Közszolgáltatást végző ajánlatkérő eljárásrendje

Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgáltatást végző ajánlatkérőkre a Kbt. XIV.fejezetét és a 289/2011. kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. Azalkalmazandó eljárásrend meghatározása során figyelembe kell venni a Kbt. 20.§-ában foglaltakat is. A szabályozás szerint– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Saját eljárásrend szolgáltatási koncesszióra

Kérdés: Lehet-e szolgáltatási koncessziót kiírni saját eljárásrendben? Most jelent meg egy felhívás az értesítőben, több százmillió forint a becsült érték. Szabad ezt?
Részlet a válaszából: […] ...teljes egészében vagy legalább jelentősrészben a nyertes ajánlattevő viseli – Kbt. 7. §-ának (6) bekezdése.Mivel a saját eljárásrend kialakítását szigorúan lehatároljaa törvény, egyértelmű, hogy nem utal szolgáltatási koncesszióra, hanemkifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Fogalmi elemek értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?
Részlet a válaszából: […] ...részekre. Az egyéves egybeszámítási bázis megszüntetésével több olyanközbeszerzés valósítható majd meg az egyszerűbb nemzeti eljárásrend kereteiközött, amelyekre eddig – bár azt az irányelvek nem követelték volna meg – azuniós eljárásrendet kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
1
17
18
19
34