Szubjektív kizáró okok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] A szubjektív kizáró okok körét a Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban elő­írhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével és a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás tárgyalások befejezésével kapcsolatos szabályai valóban eltérést mutatnak az alábbiak szerint:– a tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Dokumentáció ára

Kérdés: A jelenleg hatályos szabályozás alapján kell fizetni a dokumentációért?
Részlet a válaszából: […] Nem, a dokumentáció ingyenes, fizetési kötelezettsége csak a nyertes ajánlattevőnek lehet, amennyiben ezt az ajánlatkérő előírta az eljárást megindító felhívásában. Az összeg előre sem kérhető, azaz nincs arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő előre kéri azt mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Gyártói tanúsítvány szerepe a közbeszerzésben

Kérdés: Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. kormányrendelet taxatíve felsorolja, hogy mi kérhető műszaki, szakmai alkalmasság keretében. Feltételezzük, hogy árubeszerzésről van szó ebben az esetben. Az alkalmassági követelmények között a következő lehetőségek szerepelnek a rendelet 15. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Jogelőd referenciájának elfogadása

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő

Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevői státuszt nem befolyásolja az ajánlattevő tulajdonosi köre. Amennyiben maga a tulajdonos indít közbeszerzési eljárást, figyelemmel kell lennie arra, hogy sem az előkészítésbe, sem az eljárás lebonyolításába nem vonhatja be saját cégét és annak vezetőit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Gyorsított eljárás alkalmazásának indoka

Kérdés: Milyen mélységig kell indokolnom, ha gyorsított eljárást szeretnék alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. már más szellemben szól a gyorsított eljárásról, azaz csak két esetben tér ki külön annak indokolására, azaz logikailag nem teljesen külön eljárástípusként kezeli azt.A törvény 38. §-ának (3) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Ismétlődő jellegű beszerzések

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek az ismétlődő jellegű közbeszerzésre kiírt pályázatok vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően az eljárást megindító hirdetménymintában található megjelölési kötelezettségre vonatkozik, mely az eljárást megindító felhívás Kiegészítő információk nyújtására vonatkozó rész VI.1. pontjában kérdez rá az ismétlődő jellegre, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárás az, melynek megnevezése: keretmegállapodás egy ajánlattevővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 108. §-a rendelkezik arról, hogy a közbeszerzés keretmegállapodás útján is megvalósítható. A keretmegállapodásos eljárás a 82. § szerint a közbeszerzési eljárás egy fajtája, amelyet akkor köt (alkalmaz) az ajánlatkérő, ha hosszabb időszakra szólóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Referenciakövetelmények előírásának korlátja

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő a felhívás feladását megelőző öt évre visszamenőlegesen referenciát?
Részlet a válaszából: […] A standard referenciális követelmények előírásának korlátját a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet tartalmazza.A kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
1
34
35
36
48