Beszámoló csatolásának objektív, időbeli akadálya

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírja, hogy az ajánlattevő csatolja a felhívás feladását megelőző három üzleti év vonatkozásában számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját, és a felhívás feladására adott év januárjában kerül sor, az értékelés során kötelezően kérni kell-e a közvetlenül megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolót? Az ajánlattevő jogosan hivatkozhat-e arra, hogy az előző évről a tárgyév május 31-éig kell elkészíteni a beszámolót, ezért ezzel még nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen kell meghatároznia, hogy az előírt "három üzleti év" alatt konkrétan mely éveket érti, és e meghatározás során a vonatkozó jogszabályi (számviteli törvény) előírásokra is tekintettel kell lennie. Amennyiben a felhívás feladására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:    

Referencia igazolása alvállalkozóval

Kérdés: Referencia igazolható alvállalkozó igénybe­vétele útján?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolása körében hangsúlyos kérdés az ajánlattevő korábbi referenciájának bemutatása. A 310/2011. kormányrendelet 15-17. §-ai szerint mindegyik beszerzési tárgy körében lehet referenciaelvárást megfogalmazni. Áru- és szolgáltatásbeszerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

E-mailen történő kommunikáció kizárása kiegészítő tájékoztatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt levélben vagy telefaxon kéri. Jogszerű az e-mail általi kommunikáció kizárása?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadását megelőzően érdemes kiindulni a Kbt. kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályából. Alábbiak értelmében írásbeli kiegészítő tájékoztatás kérésére van lehetőség.Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás keretein belül az ajánlatérő gyakorlatilag főszabályként nem vállal kötelezettséget arra, hogy az általa meghatározott kereteken belül közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve egy esetben.A Kbt. 109. §-ának (5) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címke:

Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
Részlet a válaszából: […] Igen, megfelelő az interpretáció, ami egyben azt is jelenti, hogy a lefolytatott 122/A. § szerinti eljárás olyan lesz, mint a 122. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása tárgyalás nélkül. A Kbt. 122/A. §-a szerinti megoldást az hívta életre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre a saját eljárásrend keretében az ajánlatkérőnek lehetősége van. A saját eljárásrend esetében ugyanakkor az ajánlatkérő nem térhet el teljes mértékben az eljárási szabályoktól. Szabadsága van abban, hogy például egyszakaszos tárgyalásos eljárást folytasson le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet a válaszából: […] A fedezet és a becsült érték közzétételi kötelezettségét az alábbiakban szabályozza a Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése.Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Végleges ajánlatok benyújtása tárgyaláson

Kérdés: A továbbiakban – 2014. március 15-ét követően – nem kérhetünk a tárgyalás során végső ajánlatot? Ha nem, akkor ez miből következik, és miért nem lehet mindezt megtenni? Ez idáig nagyon gyakran terveztük eleve úgy a tárgyalásokat, hogy ott helyben adták át ajánlataikat az ajánlattevők, és a tárgyalást követően bontottuk fel az ajánlatokat. Erre lesz a továbbiakban lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A 2014. március 15-én hatályba lépett törvénymódosítás a továbbiakban csak akkor teszi lehetővé a végleges ajánlatok tárgyaláson történő benyújtását, ha csak egy ajánlattevő van az eljárásban. A vonatkozó rendelkezés a következők szerint szól.Az ajánlatkérőnek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Részajánlattétel mellőzésének indokolása

Kérdés: Kell-e indokolnunk, ha nem biztosítjuk a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályok a részajánlattétellel kapcsolatban az alábbiakat teszik szükségessé.Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni a beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi határidő indokolás nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy indok nélkül meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő hirdetményben hosszabbítja meg az ajánlattétel határidejét, akkor nincs szükség indokolásra.A Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
1
37
38
39
50