Becsült érték határozott időtartamú szolgáltatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő egy önkormányzat, és a polgármesteri hivatal irodaépületének takarítására akar ötéves szerződést kötni. A közbeszerzés becsült értékét hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Szigorúan a kérdés kereteinél maradva a válasz álláspontunkszerint a következő:A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésértékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőlegkínált – általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Rendvédelmi, katonai célú beszerzések értéke

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A beszerzés értékét a védelem terén alapvető biztonságiérdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szántáruk esetén a 228/2004. Korm. rendelet előírásai alapján kell figyelembe venni(kormányrendelet 11-15. §-ai).Eszerint a beszerzés értékén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt a Kbt. VII. részének rendelkezései szerint jogorvoslatnakvan helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése garanciális jellegűrendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérőnek a bekért adatokés tények esetében mindig a közbeszerzés tárgyára kell szorítkoznia. Ugyanezenjogszabályhely (2) bekezdése értelmében pedig az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.
Kapcsolódó címke:

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. tartalmazza a következők szerint:Értelmező rendelkezéseiben meghatározza egyrészt a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, amin az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 29/2004. IM rendelet 1-4. §-ai adják meg.A rendelet szerint a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában (amely jogszabályhely azt tartalmazza, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Késedelmes tudomásszerzés közbeszerzési eljárás eredményéről

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményéről, rajtunk kívül álló okból későn értesültünk – amelynek tényét igazolni tudjuk –, megtámadhatjuk-e az eljárást a 8. napon túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében erre nincs lehetőség. Félreérthető ugyanakkor a (2) bekezdés, amennyiben e jogszabályhelyet nem az azt követő (3) és (4) bekezdésekkel együtt értelmezzük. A (2) bekezdés szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása

Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatási koncesszió

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaz a Kbt. a szolgáltatási koncesszióra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése szerint a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címke:
1
20
21
22