641 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján kialakított helyben központosított közbeszerzési rendszerében az ajánlatkérésre feljogosított szervezet (az önkormányzat) "in-house" cége szállíthat-e árut, vagy szolgáltathat-e a rendszerben lévő többi szervezet részére azon az alapon, hogy ő "in-house" kapcsolatban van az ajánlatkérésre feljogosított szervezettel, és ezáltal megvalósul a Kbt. 9. § (1) bekezdés ka) pontjában meghatározott kivétel, tehát tényleges közbeszerzés nem történik? Másképpen: a rendszerben lévő szervek – adott szállítóval, szolgáltatóval történő – szerződéskötési (megrendelési) kötelezettsége (mely egyébként az egész helyben központosított közbeszerzési rendszer lényege) fennáll-e abban az esetben, ha a szerződéskötést – közbeszerzési eljárás nélkül – eredményező feltétel csak az ajánlatkérésre feljogosított szervezet vonatkozásában áll fenn?

Kérdés: Köteles vagyok-e a mérleget becsatolni, ha az ajánlatkérő kéri?

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?

Kérdés: Kérdésünk a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 18. §-a szerinti egybeszámítási szabályok helyes alkalmazására vonatkozik, összefüggésben az önkormányzatok éves összesített közbeszerzési terve (továbbiakban: közbeszerzési terv) elkészítésével. Egy község önkormányzata az Új Széchenyi Terv pályázata keretében pályázati forrást nyert el kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyú projekt megvalósítására. A pályázatot a község önkormányzata egy megyei jogú város önkormányzatával és egy nonprofit gazdasági társasággal kötött konzorciumi megállapodás alapján nyújtotta be. A Kbt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a konzorciumi együttműködési megállapodás rögzíti, hogy a község önkormányzata meghatalmazást kap a konzorcium többi tagjától a projekt megvalósításával összefüggő, szükséges közbeszerzési eljárások ajánlatkérőként történő lebonyolítására. A nonprofit közreműködő szervezet és a község önkormányzata által 2012 januárjában aláírt támogatási szerződésben foglaltak értelmében a Közreműködő Szervezet a projekt teljes megvalósítása során a község önkormányzatával mint kedvezményezettel áll kapcsolatban, a község önkormányzata készíti el az előírásoknak megfelelő elszámolásokat, rajta keresztül történnek a részben utófinanszírozással, részben szállítói finanszírozással érintett kifizetések, és a szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolításának teljes felelőssége is a község önkormányzatát terheli. A projekt megvalósításához a község önkormányzata, valamint a megyei jogú város önkormányzata biztosítja a pályázati forrás kiegészítéseként a szükséges önrészt a 2012. évi és a 2013. évi költségvetése terhére, míg a konzorciumban részt vevő harmadik fél semmilyen anyagi kötelezettséget nem vállal. Rövid időn belül meg kell határozni és elő kell készíteni a közbeszerzési eljárásokat – lévén hogy önkormányzatokról van szó – a közbeszerzési terveik összeállításával párhuzamosan, azonban az egybeszámítási szabályok jelentős módosulása miatt számos kérdés merül fel esetünkben, mivel a Kbt. nem rendelkezik a becsült érték meghatározásáról arra vonatkozóan, ha több ajánlatkérő közösen valósít meg egy közbeszerzést. Véleményünk szerint esetünk "speciális", mivel nem arról van szó, hogy költséghatékonyságot szem előtt tartva a két önkormányzat egy közbeszerzési eljárást bonyolít le, például: papír, írószer beszerzésére azzal a céllal, hogy minél kedvezőbb áron és feltételekkel tudjon szerződést kötni az eljárás lefolytatása költségeinek mérséklése mellett, hiszen itt egy, a megyei várost és a községet összekötő 6 km hosszú kerékpárút kiépítése valósul meg közigazgatási területüket érintő költségmegosztással az önrészek vonatkozásában, továbbá a projekt megvalósításához az elnyert pályázati forrás miatt előírt szolgáltatásokat kell igénybe venni, mint például: könyvvizsgálat, műszaki ellenőri tevékenység, nyilvánosság biztosítása, projektmenedzseri tevékenység ellátása és szemléletformálás, melyek nem értelmezhetők életszerűen külön-külön a két önkormányzat vonatkozásában, mivel mindegyik a konkrét megvalósítandó kerékpárút kiépítéséhez, mint egy egységet képező beruházáshoz kapcsolódik. A kapcsolódó szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződéseket a két önkormányzat fele-fele arányban, a projektmenedzseri tevékenység költségét csak a község önkormányzata finanszírozza az önrészek vonatkozásában. Az új egybeszámítási szabály szerint a hasonló szolgáltatások megrendeléseire irányuló szerződések becsült értékét egybe kell számítani, ha beszerzési igényük egy időben merül fel. Tekintettel arra, hogy az idő rövidsége miatt minél előbb meg kell határoznunk a projekthez kapcsolódó közbeszerzéseket, ezért figyelemmel a Kbt. 33. §-ában foglaltakra, mely szerint a közbeszerzési tervet továbbra is egy évre kell elkészíteni – jobb híján –, egy költségvetési évet veszünk alapul az egybeszámítási szabályok érvényesítése során az "egy időben felmerülés" értelmezéseként. A kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyában szükséges építési beruházással összefüggésben az egybeszámítási szabályok értelmezése nem okoz gondot, hiszen az ugyanazon építési beruházások megvalósítására irányuló szerződések becsült értékét kell egybeszámítani. Esetünkben ehhez a konkrét építési beruházáshoz kapcsolódó más szerződés nem merül fel.
Kérdésünk az, hogy az egybeszámítási szabályokat milyen módon alkalmazzuk helyesen azon szolgáltatásmegrendelések vonatkozásában, amelyeket a két önkormányzat közösen finanszíroz az önrészek tekintetében, hiszen a megyei jogú város önkormányzata költségvetésében ezek a tételek átadott pénzeszközként jelennek meg a költségvetési rendeletében, míg a község önkormányzata költségvetésében átvett pénzeszközökként, a község önkormányzata által biztosított önrészek mellett. Gyakorlatilag minden, a projekthez kapcsolódó szerződés költségvonzatát a község önkormányzata fizeti? Tekintettel arra, hogy mind a két önkormányzatnak saját közbeszerzési tervet kell készítenie saját beszerzései vonatkozásában, ezek összeállítása során mindegyiknek a projekttel érintett szolgáltatások területén a saját költségvetésében vállalt önrész összegével kell kalkulálnia, mint becsült érték, és meghatároznia, hogy szükséges-e a konkrét szolgáltatások vonatkozásában közbeszerzési eljárást lebonyolítani, vagy sem? (Az érintett szolgáltatások vonatkozásában a tényleges becsült érték nem azonos a két önkormányzat költségvetésében szereplő összegekkel.) Ha a projekttel érintett szolgáltatások vonatkozásában az egyik önkormányzatnál nem, míg a másiknál kellene közbeszerzést megvalósítani, annak kiírására sor kerül, ha a külön-külön elvégzett vizsgálat a két önkormányzat vonatkozásában azt eredményezi, hogy esetleg más-más eljárásrendben kellene adott szolgáltatásra vonatkozóan közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor a "magasabb" eljárásrendben kerül kiírásra a közbeszerzési eljárás, ezzel a módszerrel talán nem követnénk el "túl nagy hibát" az egybeszámítási szabályok érvényesítése során. Más megoldás lehetne, ha csak a község önkormányzata beszerzései vonatkozásában vennénk figyelembe a projekttel összefüggő szolgáltatások "teljes" becsült értékét (mivel a megyei jogú város átadja az általa vállalt önrészek összegét), és így számítanánk ki, hogy mely területeken kell közbeszerzési eljárást lebonyolítani. További kérdéseket vet fel, hogy a konzorciumban részt vevő nonprofit gazdasági társaság beszerzéseit is figyelembe kell-e venni (és milyen számítási metodikát használva) az egybeszámítási szabályok alkalmazása vonatkozásában, hiszen a társaság a közbeszerzési terve összeállításakor a projekttel összefüggő szolgáltatások teljes vagy "részleges" becsült értékével nem kalkulál a beszerzései megállapítása során, hiszen anyagi kötelezettségvállalása ezek vonatkozásában nem áll fenn.

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.

Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?

Kérdés: Az építési beruházás beszerzés esetében a részszámlázással kapcsolatban nem egyértelmű, hogy a kötelező előleget bele kell-e érteni az első részszámlába. Azt sem értjük, hogy ha az egyes munkafolyamatok alapján nem osztható fel úgy a tevékenység, ahogyan azt a kormányrendelet előírja, akkor mit tegyünk?

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irány­adó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntő­bizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?