Kommunikációs Hivatal részére díjfizetési kötelezettség

Kérdés: A Kommunikációs Hivatal esetében fizetni kell akkor is, ha az eljárás eredménytelen. Ez mennyiben van összhangban az európai szabályokkal?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 13. §-a valóban előírja a fizetési kötelezettséget, ugyanakkor a későbbiekben megkötésre kerülő szerződés esetében a következő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 10.

Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok az alábbiak szerint szól:„Kbt. 75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 6.

Eredménytelen eljárás során iratbetekintés

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, amely eredménytelen lett amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő fedezet egyetlen ajánlatra sem. Az ajánlatokat nem is bíráltuk. Az egyik ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába. Lehetséges egy eredménytelen eljárás esetén iratbetekintést biztosítani, ahol bírálatra nem került sor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A korábbiakban a közbeszerzés történetében nem volt tiltott a teljes ajánlat áttekintése, és ezért az iratbetekintés rendkívül népszerű információszerzési forrás volt; majd ezt követte a teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánításának időszaka, hogy ezt az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 10.

Eredménytelen eljárás magas ár miatt

Kérdés: Mikor alkalmazható az az új szabály, ami 2023. 09. 01-én lép hatályba, és lehetővé teszi, hogy nagyon magas ár miatt is érvénytelenné nyilváníthatom az ajánlatot? Mi a helyzet, ha a másodiknak alacsonyabb az ára, és az a mérték már elfogadható számomra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. új szabálya nem érvénytelenségről, hanem az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szól. Ennek értelmében rendkívül magas árú nyertes ajánlattevő esetében megvalósulhat a 75. § (2) bekezdés h) pont szerinti alábbi eredménytelenségi ok:"75. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ilyen kötelezettség nem áll fenn. Sokkal inkább az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. kormányrendelet előírása miatt dönt úgy több ajánlatkérő, hogy inkább alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Meghívás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: Ha nincs ajánlat, akkor kiket lehet meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba? Ha nincs meghívható gazdasági szereplő, akkor mi a megoldás a helyzetre, és mi a megoldás arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalás túlságosan drága, körülményes és szubjektív, a jelen helyzetben az ajánlatkérők nem akarnak erre ennyi pénzt költeni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező a Kbt. 98. § (2) bekezdés b) pontjának lehetőségére utal, ami alkalmat biztosít arra, hogy eredménytelen közbeszerzési eljárás esetében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítson az ajánlatkérő. Ennek egyik feltétele az előírás szerint, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 12.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek valóban jogában áll eredménytelenné nyilvánítani egy eljárást, amennyiben a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közül valóban létezik olyan jogalap, mely lehetővé teszi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek joga van hirdetmény nélküli eljárást indítani, amennyiben a sikertelen nyílt eljárást követően nem változtat időközben lényegesen a feltételeken, és nem kizáró ok vagy alkalmassági probléma miatt történt az ajánlatok érvénytelenítése, továbbá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.

Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés arra utal, hogy eredménytelen lesz-e az eljárás, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő tudomására hozza ajánlata tartalmát. A kérdésben jelzett 75. § (2) bekezdés c) pontja az ajánlattevő által elkövetett jogsértésre utal, mely egyrészt sérti az eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. december 15.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ugyan első olvasatra nem tűnik logikusnak, mégis van olyan beszerzési helyzet, amikor az ajánlatkérő számára az a lehetőség áll fenn, hogy az egy darab ajánlattevő érvényes ajánlatát árlejtés keretében csökkenthesse. Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 3.
1
2
3
…
5