Találati lista:
1291. cikk / 3032 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
1292. cikk / 3032 Rezsióradíj kötelező vizsgálata
Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
1293. cikk / 3032 Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt
Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
1294. cikk / 3032 Minőségbiztosítással kapcsolatos alkalmassági követelmény
Kérdés: A jelenlegi szabályozás szerint is kiváltható az ISO-minősítés azzal, ha egyenértékű intézkedéseket vezet be – alkalmaz – a vállalkozás?
1295. cikk / 3032 Árajánlat hiányainak pótlása
Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
1296. cikk / 3032 Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után
Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
1297. cikk / 3032 Beszerzés kizárólagosság fennállása esetén
Kérdés: Költségvetési intézmény BKV-bérletet biztosít dolgozói számára cafeteriajuttatásként. Érdeklődnék, hogy a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást – figyelembe véve a BKV kizárólagosságát – intézetünknek le kell-e folytatnia, vagy azok "normál" eljárásban beszerezhetőek-e?
1298. cikk / 3032 Egybeszámítás szolgáltatás beszerzésénél
Kérdés: Ha egy szervezet a munkatársainak egy részét megbízási jogviszony keretében foglalkoztatja, e megbízási szerződéseket figyelembe kell-e venni a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egybeszámítási kötelezettség során, amennyiben a szervezet közbeszerzést eljárást kíván indítani szolgáltatás beszerzésére?
1299. cikk / 3032 Új egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
1300. cikk / 3032 Előírás ajánlati biztosíték teljesítésére
Kérdés: Az ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy az ajánlati biztosíték előírására milyen formában teljesíthetjük. Ez így jogszerű?
