3032 talált cikk az érték kifejezésre

Kérdés: Egy képzési projekt költségvetésében "Senior szakértők" címszó alatt van elkülönítve 10millió forint, amely az egyes képzések előadóinak munkadíját hivatott fedezni. Az alkalmankénti díjazás 25-30 000 forint. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a keretösszeg figyelembevételével és egy speciális céget kiválasztani, vagy egyedi szerződések kötésével akár földrajzilag távolabbi szakembereket is megbízhatunk?

Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?

Kérdés: A felolvasólap hiánya pótolható-e annak ellenére, hogy a bontás után már nincs jelentősége? Vagy kizárható-e az így mulasztott ajánlatkérő, annak ellenére, hogy különben lehetőséget biztosítunk a hiánypótlásra?

Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?

Kérdés: Kell e a tervezésre külön eljárást kiírni, amikor egy romos épületet újítunk fel az önkormányzati garázs mellett, abból a célból, hogy az ne rontsa az összképet?

Kérdés: Miért vonatkoznak szigorúbb szabályok tervpályázat kiírásakor a fedezet meglétére, amikor támogatás elnyerésére apellálva is indíthatok ilyen eljárást (ekkor azonban a tervpályázatot szigorúan előfinanszíroznom kell, nem úgy, mint a Kbt.-nél)?

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az igazolások esetén közjegyzői okiratot kér [Kbt. 60. § (1) bek. c)-d), illetve f) pontja stb.]. Azonban nem ír ezek időbeli korlátjáról. Ennek a ténynek az ajánlatban kell-e szerepelni, vagy ha nem írják ki, akkor bármilyen időpontban megtett nyilatkozatot el kell fogadni, mert a Kbt. 88. §-a ilyen feltételt nem támaszt. Kérem, válaszolják meg, hogy a közjegyzői okiratnak milyen időbeli korlátja van a közbeszerzési eljárásokban?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy önkormányzat, és a polgármesteri hivatal irodaépületének takarítására akar ötéves szerződést kötni. A közbeszerzés becsült értékét hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"

Kérdés: Pályázat készítésekor a Kbt. 71. §-ának b) pontja alapján nyilatkozatot kell adni az alvállalkozóról. Munkaruha-pályázat esetén az alapanyag-beszállító alvállalkozónak minősül-e?