Értékhatár kiszámítása élelmiszer beszerzésénél

Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?
Részlet a válaszából: […] ...tágabban értelmezendő. Amásodik értelmezés, amely nemcsak a b) pont tekintetében igaz, hanem egyrésztaz a) pont szerint is, hiszen az összértéket határozták meg, valamint mindegyikbeszerzendő termék az élelmiszer kategóriába tartozik, és az étkeztetéstszolgálja, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Felolvasólap "hiánypótoltatása"

Kérdés: A felolvasólap hiánya pótolható-e annak ellenére, hogy a bontás után már nincs jelentősége? Vagy kizárható-e az így mulasztott ajánlatkérő, annak ellenére, hogy különben lehetőséget biztosítunk a hiánypótlásra?
Részlet a válaszából: […] ...azajánlattevők címét, valamint azokat a főbb számszerűsíthető adatokat, amelyeketa bírálati szempont alapján az ajánlatkérő értékel, az ajánlatot érvénytelennekkell nyilvánítani, hiszen az nem tartalmazza azokat az elemeket, amelyekszükségesek ahhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi keret közzététele a dokumentációban

Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként aKbt. rendelkezik, tételes felsorolást tartalmaz, hogy melyek azok a konkrét esetek,amelyekben a dokumentáció ellenértéke visszajár az ajánlattevő részére.Ennek megfelelően dokumentáció, valamint annak ellenértéketíz napon belül visszajár, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
Kapcsolódó címke:

Külön eljárás tervezésre romos épület felújításakor

Kérdés: Kell e a tervezésre külön eljárást kiírni, amikor egy romos épületet újítunk fel az önkormányzati garázs mellett, abból a célból, hogy az ne rontsa az összképet?
Részlet a válaszából: […] ...átalakításánaktervezése esetén akkor kell tervpályázati eljárást lefolytatni,– ha a megrendelendő tervezési szolgáltatás becsült értéke aKbt. szerinti, szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közösségi értékhatárteléri vagy meghaladja, és – ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
Kapcsolódó címke:

Tervpályázat fedezetének szabályozása

Kérdés: Miért vonatkoznak szigorúbb szabályok tervpályázat kiírásakor a fedezet meglétére, amikor támogatás elnyerésére apellálva is indíthatok ilyen eljárást (ekkor azonban a tervpályázatot szigorúan előfinanszíroznom kell, nem úgy, mint a Kbt.-nél)?
Részlet a válaszából: […] ...ami azadott támogatás függvénye.A fentiekben említett előírás tartalmazza azt is, miszerinta tervpályázat pénzügyi fedezetének mértékét úgy kell megállapítani, hogy ameghirdetett díjazás a tervpályázati feladat nagyságával, bonyolultságával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
Kapcsolódó címke:

Igazolások érvényességének szabályozása a Kbt.-ben

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az igazolások esetén közjegyzői okiratot kér [Kbt. 60. § (1) bek. c)-d), illetve f) pontja stb.]. Azonban nem ír ezek időbeli korlátjáról. Ennek a ténynek az ajánlatban kell-e szerepelni, vagy ha nem írják ki, akkor bármilyen időpontban megtett nyilatkozatot el kell fogadni, mert a Kbt. 88. §-a ilyen feltételt nem támaszt. Kérem, válaszolják meg, hogy a közjegyzői okiratnak milyen időbeli korlátja van a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...a felhasználhatóság tekintetében, 63. §-ának (3) és(4) bekezdésében, a következők szerint: az ajánlattevő és a közbeszerzésértékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozója köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték határozott időtartamú szolgáltatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő egy önkormányzat, és a polgármesteri hivatal irodaépületének takarítására akar ötéves szerződést kötni. A közbeszerzés becsült értékét hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés kereteinél maradva a válasz álláspontunkszerint a következő:A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésértékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőlegkínált – általános forgalmi adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából köteleseklefolytatni megadott tárgyú, valamint értékű beszerzések megvalósításaérdekében (közbeszerzés). A 3. § szerint a törvény szabályaitól csak annyiban leheteltérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Beszállító minősítése

Kérdés: Pályázat készítésekor a Kbt. 71. §-ának b) pontja alapján nyilatkozatot kell adni az alvállalkozóról. Munkaruha-pályázat esetén az alapanyag-beszállító alvállalkozónak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. egyébelőírásaiból is levezethetjük, amelyre példálózóan utalunk az alábbiak szerint:– az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] A szabályozás nem egyértelmű e tárgyban. A Kbt.szabályozásából az is következhetne, hogy az egyszerű eljárás is közbeszerzésieljárásnak tekinthető, ugyanakkor az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban(HR. 20. számú melléklete) nem találunk utalást a IV. rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
279
280
281
305