760 talált cikk az értékelés kifejezésre

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy ajánlattevő árubeszerzés (élelmiszer-beszerzés) során az ajánlat részét képező "ártáblát" (véleményem szerint nem árazott költségvetés) üzleti titokká minősítve, kérje annak zártan történő kezelését? (Az "ártábla" pusztán termékneveket, mennyiséget és egységárat tartalmaz, tehát véleményem szerint üzleti titoknak ezen adatok semmiképp sem minősíthetők.)

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?

Kérdés: Hiánypótlás keretében pótlólag beadhatjuk-e a konzorciumi megállapodást?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát 60 napban határozta meg azzal, hogy annak lejártát követően kérhesse az ajánlat fenntartását az ajánlattevőktől. Ezt hányszor és milyen határidővel teheti meg, azaz maximálisan meddig kell fenntartani az ajánlatunkat ilyen igény esetén?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?

Kérdés: Meghosszabbítható-e új eljárás kiírása nélkül a keretszerződés időtartama?

Kérdés: A versenypárbeszédnél mikor határozom meg az értékelési szempontot? Azt tudom, hogy csak összességében értékelhetek. Logikusan a 3. sza­kaszban lenne a helye az értékelési szempont meghatározásának. Jól gondolom?

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?

Kérdés: Az ajánlat egy részéről lemaradt a cégjegyzésre jogosultak aláírása. Pótolható hiánypótlási eljárásban?