719 cikk rendezése:
711. cikk / 719 Értékelési szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó értékelési szempontok közül a Kbt. szerint alkalmazandó az 57. § (1)–(2) bekezdése, a (3) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (4)–(5) bekezdések, vagyis nem alkalmazandó, vagy nem kötelező alkalmazni a (3) bekezdés c) és d) pontját, azaz nem kell meghatározni a részszempontok szerinti értékelés során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadják a ponthatárok közötti pontszámot. Így az ajánlattevők részére nem világos, milyen módon lesz értékelve ajánlatuk. Mindezek figyelembevételével milyen értékelési szempontok és elbírálási módok alkalmazandók az egyszerű közbeszerzési eljárás során?
712. cikk / 719 Korábbi szerződéses ár érvényesítése
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
713. cikk / 719 Bírálati szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál milyen szempontok alapján kell elbírálnia az ajánlatkérőnek az ajánlatokat? A Kbt. 300. §-a szerint ennél az eljárásnál nem kötelező alkalmazni és megadni a Kbt. 57. § (3) bekezdésének c) és d) pontja szerint a részszempontok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámokat. Így az ajánlattevő részére nem világos, milyen szempontok alapján lesz elbírálva az ajánlata. Van-e erre ajánlás, gyakorlat vagy döntőbizottsági határozat?
714. cikk / 719 Bírálati szempontok kiválasztása
Kérdés: Az új Kbt. alapján hogyan választhatók ki a bírálati szempontok?
715. cikk / 719 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
716. cikk / 719 Előnyben részesítés a közbeszerzésben
Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
717. cikk / 719 Kbt. értékelési szabályai
Kérdés: Az ajánlatok elbírálásának szempontjait ugyanúgy kell kiválasztani, mint a régi Kbt. esetében? Milyen részletes előírásokat tartalmaz a hatályos szabályozás a részszempontok pontozási módszere tekintetében?
718. cikk / 719 Tárgyalás – értékelés után
Kérdés: A Kbt. 254. §-a értelmében van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során az értékelést követően tárgyalás kezdeményezésére? A tárgyalás módosítja-e a felhívásban közölt határidőket (az eredményhirdetés, szerződéskötés tekintetében), avagy a felhívásban megadott határidőn belül le kell-e bonyolítani a tárgyalást?
719. cikk / 719 Katasztrófahelyzet, vis maior értékelése az új Kbt.-ben
Kérdés: A régi Kbt. 6. §-ában a kivételek körében szerepelt a katasztrófahelyzet, illetve a vis maior esete. Ebben az esetben nem kellett alkalmazni a törvényt. Az új Kbt. kitér-e erre az esetre? Katasztrófahelyzetben nem lehet közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
