Biztosítéknyújtás új szabálya

Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...mellékkötelezettségek teljesítési biztosítéki formájától. Ez a megfogalmazás nincs teljes mértékben összhangban a Ptk.-val. Értelmezésünk szerint a teljesítés megkezdése előtt rendelkezésre bocsátott biztosítékot értjük alatta a Kbt. értelmében, melyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasság igazolásának időszaka alvállalkozócsere esetén

Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg – Kbt. 128. §-ának (1)–(3) bekezdése.A Kbt. és a kormányrendelet együttes értelmezésével az új alvállalkozónak az eredeti feltételeknek kell megfelelnie. A kérdés releváns, hiszen a teljesítés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...a szakma számára, hogy 2012 óta a pótmunka definíciója a közbeszerzésben is alkalmazandó, mely eleve új beszerzési tárgyként kerül értelmezésre.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet az alábbi definíciókat tartalmazza, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani. A kérelmezett által az egybeszámítás vonatkozásában hivatkozott "ugyanazon építési beruházás" kitétel értelmezésére az építési beruházás konkrét műszaki tartalmának ismeretében kerülhet sor – monda ki a Döntőbizottság....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, hanem ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre.A módosítás egyébként fedi az irányelvi jogértelmezést is. A postai szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti kivétel továbbá az egyetemes postaszolgáltatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet két esetben tesz említést a pótmunka értelmezését is tartalmazó, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendeletről (Épkiv.).A 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:

Iratbetekintés kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárás esetén a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követően iratbetekintést kértünk a nyertes ajánlattevő ajánlatába. A részvételi jelentkezés iratanyagába az ajánlatkérő az iratbetekintést nem tette lehetővé. Helyesen járt el az ajánlatkérő? Az eljárást lezáró döntést követően csak az ajánlattételi szakaszt lehet érdemben vizsgálni?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintés érvényesülne az egy- és kétszakaszos eljárásokban. Mivel ilyen megkülönböztetés nem lehet, ezért a fenti szabály értelmezése sem lehet ilyen szűk. Van ugyanis értelme annak, hogy egy, a részvételi szakaszban megjelölt alvállalkozó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Saját eljárásrend jogszabályba ütközősége, eljárásrendminták

Kérdés: Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?
Részlet a válaszából: […] ...értékelési szemponttá tétele olyan ötletek, melyeket az ajánlatkérők többsége eleve kerül, illetve másként gondol. A jogfejlesztő értelmezésnek ez a formája kevésbé teszi vonzóvá a saját eljárásrendet az ajánlatkérők számára. Pedig az egyik vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...elég körültekintően történjen. Ténykérdés, hogy a törvény 122. §-a (8) bekezdésének szóhasználata nem segíti a jogértelmezést, hiszen olyan ajánlattevőkről szól, akik/amelyek az alkalmasság feltételeit eleve teljesíteni tudják, melyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
1
29
30
31
55