Találati lista:
191. cikk / 201 Nyertes ajánlat nyilvánossága
Kérdés: Építőipari felújításra adtunk be ajánlatot, az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert. A második legkedvezőbb ajánlatot tevő – hivatkozva a Kbt. 97. §-ában foglaltakra – kikérte az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlatot. Kiadható-e a nyertes ajánlata, feltéve, hogy az nem jelölt meg olyan részeket, amelyek üzleti titkot képeznének?
192. cikk / 201 Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?
193. cikk / 201 Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése
Kérdés: Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
194. cikk / 201 A munkavédelem feltételeiről szóló rendelet alkalmazása egyszerű eljárásban
Kérdés: Az 1/2004. FMM rendelet a munkavédelmi feltételekről egyszerű közbeszerzési eljárásra is vonatkozik, ugyanis a Kbt. IV. része, azon belül is 300. §-ának (6) bekezdésének taxatív felsorolása erre nem hivatkozik vissza? Az ajánlattevő egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha az eljárás építési beruházás vagy szolgáltatás tárgyú, köteles-e a Kbt. 72. §-a szerinti nyilatkozatot megtenni?
195. cikk / 201 Értesítés ajánlattételi alkalmatlanságról
Kérdés: Egyszerű eljárásban az ajánlatkérő megküldte az ajánlati felhívást az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt, ha valamelyik ajánlattevő írásban jelzi, hogy nincs kapacitása ajánlat tételére, illetőleg a közbeszerzés tárgyának megvalósítására, ezen írásbeli visszajelzés ajánlatnak minősül-e, avagy sem?
196. cikk / 201 Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
197. cikk / 201 Meghívásos tervpályázat
Kérdés: A tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet tartalmaz-e szabályokat a meghívásos tervpályázati eljárásra, és ha igen, azok menynyiben térnek el a Kbt. meghívásos eljárásokra vonatkozó rendelkezéseitől?
198. cikk / 201 Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
199. cikk / 201 Tárgyalás – értékelés után
Kérdés: A Kbt. 254. §-a értelmében van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során az értékelést követően tárgyalás kezdeményezésére? A tárgyalás módosítja-e a felhívásban közölt határidőket (az eredményhirdetés, szerződéskötés tekintetében), avagy a felhívásban megadott határidőn belül le kell-e bonyolítani a tárgyalást?
200. cikk / 201 Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél
Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
