Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-étől hatályos 96.§-ának (5) bekezdése a kérdésben szereplő megoldást nem tiltja, hiszen akövetkezők szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödiknapig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eredeti pályázati anyag visszaadása eredménytelen eljárás esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései nem tesziklehetővé a beérkezett ajánlat visszaszolgáltatását. Az iratmegőrzési idő 5 év,amely időtartam alatt nincs lehetőség az ajánlat "hasznosítására" sem, azaz nemhasználható fel a következő, esetlegesen tárgyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Alaki hibák rendezése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A sorrend be nem tartása – megítélésünk szerint – nem olyanmérvű hiba, amely oka lehetne az érvénytelenné nyilvánításnak, azon túl, hogyfel lehet hívni erre az ajánlattevő figyelmét. A csomagoláson található hiányosvagy túlzottan sok információt tartalmazó felirat már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Ajánlat érvényteleníthetősége

Kérdés: Érvényteleníthető-e az az ajánlat, amely formai ok miatt nem felel meg a kiírásnak (aláírás részbeni hiánya, tartalomjegyzék részbeni hiánya, az ajánlat nincs összekapcsolva, összefűzve), és a hiányokat az ajánlattevő a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének a)-h) pontjai határozzákmeg, hogy az ajánlat mely esetekben minősül érvénytelennek. E szerint azajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Pályázati díj kikötésének jogszerűsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, a megküldött "ajánlati felhívásban" 15 000 forint bruttó összegű pályázati díj befizetését kéri az ajánlatkérő, és ezt a pályázat feltételéül szabja. Jogszerű-e ez? Mit tehet az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tiltja ajánlati biztosíték megfogalmazását,illetve kérhetőségét egyszerű közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 59. §-ának (1)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Európai Bizottság tájékoztatásának esetei

Kérdés: Az ajánlatkérőnek bizonyos esetek fennállásáról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot – például: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelen ajánlatnál. Mikor kell ennek a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni, és milyen tartalommal, illetve mire szolgál a tájékoztatás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény indokolásában az Európai Bizottság(EB) tájékoztatása mint lényeges elem szerepel, azonban ennek mikéntjéről,tartalmáról nem találunk a törvényben előírást. Tekintettel arra, hogy azajánlat érvénytelenné nyilvánítását is írásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Minősített ajánlattevő ajánlati biztosítéka

Kérdés: Kell-e ajánlati biztosítékot nyújtania a minősített ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték vonatkozásában a Kbt. 59. §-ának(5)–(6) bekezdései az alábbi előírásokat tartalmazzák:Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlatabenyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Korábbi szerződéses ár érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A keretszerződés során megkötött szerződés és az eljárás során az ajánlatkérő birtokába jutott információk, ismeretek, tapasztalatok [Az üzleti titokkal kapcsolatos Kbt. szabályok, a Kbt. 73. §-ának (1) és (2) bekezdése figyelembevételével, miszerint az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az ajánlat visszavonásával kapcsolatban több rendelkezést tartalmaz. Egyrészt az ajánlati biztosíték körében említi meg a visszavonás lehetőségét, másrészt rendelkezik annak feltételeiről (megengedhetőségéről), továbbá arról is, hogy az ajánlat visszavonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Eljárás irreális kötelezettségvállalás esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő ajánlata kirívó, irreális kötelezettségvállalást tartalmaz (például 500 év garancia vállalása), és az ajánlatkérő ennek maximumát nem határozta meg előre, mi a teendő? Csak az eljárás érvénytelenítése az egyetlen lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az irreális kötelezettségvállalás egyértelmű, s az erre vonatkozó indokolás és a rendelkezésre álló iratok alapján az ajánlatkérő nem tartja elfogadhatónak az azzal kapcsolatos ajánlattevői magyarázatot, akkor a Kbt. 87. §-ának (1)–(3) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
1
9
10
11