Találati lista:
141. cikk / 209 Becsült érték meghatározásának alapja
Kérdés: Eddigi gyakorlatunk szerint a becsült értéket a tervezői költségbecslés alapján határoztuk meg. Ha ez nem megfelelő, akkor mi alapján határozzuk meg?
142. cikk / 209 Fedezetkezelő bevonásának szükségessége
Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
143. cikk / 209 Fedezet mértéke megadásának módja
Kérdés: A rendelkezésre álló fedezetről szóló igazolásban összegszerűen kell megadni a fedezet mértékét? Ha igen, minden ajánlattevő más összegről fog igazolást benyújtani? És: ha igen, kétszakaszos eljárás első szakaszában milyen összegről fognak a jelentkezők igazolást benyújtani?
144. cikk / 209 Fedezetkezelő bevonásának időpontja
Kérdés: Ha 2010-ben több építési beruházást is tervezünk, és látjuk, hogy összevonva meghaladja, de egyenként nem a 90 milliós értékhatárt, akkor már mondjuk az első 5 milliós nettó költségű közbeszerzésnél be kell vonni a fedezetkezelőt? Vagyis minden esetben (itt is) érvényesül az egybeszámítási szabály?
145. cikk / 209 Fedezetkezelői számla "feltöltése"
Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.
146. cikk / 209 Folyamatos törvénymódosítás indoka
Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?
147. cikk / 209 Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához
Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
148. cikk / 209 Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél
Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
149. cikk / 209 Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban
Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
150. cikk / 209 Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság
Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
