Megfelelés közös ajánlattételnél

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén elég, ha az egyik fél megfelel mindennek, vagy van olyan rész, aminek külön-külön kéne megfelelniük közös ajánlattétel esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] Két esetben kötelező a külön-külön történő megfelelés,mégpedig a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében.Eszerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Közreműködés arányának megjelöltetése

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg közös ajánlattétel esetén a közreműködés arányát. Ez az igény jogszerű?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ajánlatkérőnek nincs lehetősége a közös ajánlattételesetében akár a külön-külön történő alkalmassági kritériumoknak valómegfelelést előírni. A közös ajánlattétel során a kizáró okokkal kapcsolatosigazolás és nyilatkozat benyújtása követelhető meg, továbbá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 2.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, önállóan így nem tud a 2008-ban alakult szervezetreferenciát csatolni, bár az előírás igen szigorú és nem szokványos. Együttesmegfelelés keretében a referencia benyújtása, illetve a kiírásnak történőmegfelelés csak 10 százalék feletti alvállalkozó vagy közös...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 20.

"Kezdő vállalkozás" mint ajánlattevő

Kérdés: Kezdő vállalkozásként nincs referenciánk és mérlegünk. Hogyan indulhatunk közbeszerzési eljárásban? E körben hozott-e változást a Kbt. módosítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosítás érinti apénzügyi-gazdasági alkalmasság követelményrendszerét.Amennyiben az ajánlattevő azért nem rendelkezik mérleggel (aszámviteli jogszabályok szerinti beszámolóval) az ajánlatkérő által előírtteljes időszakra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő által nem igényelt igazolások csatolása

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem kéri az APEH-igazolást és a számlavezető bank igazolását becsatolni, tegyem be az ajánlatba?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2010. szeptember 15-e előtt nem szükséges az APEH nullásigazolás benyújtása, csak nyertes ajánlat esetében. Ezt követően pedig,amennyiben az ún. köztartozásmentes adatbázisban szerepel az ajánlattevő, akkortovábbra sem kell benyújtani, még nyertesség esetében sem. Ha azonban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozásmentesség mint az ajánlattétel feltétele

Kérdés: A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tartozással kapcsolatban a Kbt. 66. §-ának (1) bekezdéseaz alábbi igazolási formát teszi lehetővé.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alkalmasságra, az alkalmasság vizsgálatára, azalkalmatlanság megállapítására és a következményeire, az igazolási módokravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 65-69. §-ai tartalmazzák. Az alkalmasságjogintézményének rendeltetése, hogy ennek keretében olyan feltételeket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-ának (1) és (2) bekezdéseírja elő azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyeket a közösségi értékhatárfelét elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlatkérőköteles előírni az ajánlattevő és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletesszabályairól szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai alkalmassági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 11.
1
…
4
5
6
…
11