Üzleti titokká minősítés

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított közbeszerzési eljárásban három ajánlatot nyújtottak be. Az ajánlatkérő az egyik ajánlattevőtől árindokolást kért. Az ajánlattevő árindokolását benyújtotta az EKR-ben, amelynek teljes tartalmát egyben üzleti titokká is nyilvánította azzal az indoklással, hogy az indoklás titokban tartása számára nagyon fontos, mert nyilvánosságra hozatala sértené gazdasági érdekeit. Ez így elegendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az üzleti titokkal kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 44. § (1)–(3) bekezdései tartalmazzák, amelyek meghatározzák, hogy mely adatok, információk, dokumentumok stb. minősíthetők üzleti titokká az ajánlattevő által és melyek nem.A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Mellőzés esetén bírság

Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt. 165. § és 137. §-ainak a rendelkezéseit kell figyelembe venni.A Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottságnak – abban az esetben, ha a közbeszerzési jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.

Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés

Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 137. §-a rendelkezik a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződések érvényességi kérdéseiről. A 137. § (1) bekezdése alapján a főszabály az, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés semmis.Az érvényesség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 10.

A 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. viszonya

Kérdés: Mi a viszony a 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. között? A jogszabályi hierarchián túl amennyiben nem Kbt.-köteles a beszerzés, alkalmazni kell a Korm. rendeletet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a Korm. rendelet és a Kbt. összhangját igényli a Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozó beszerzések...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 10.

Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kiemelten fontos közérdek minősítést az ajánlatkérőnek nem magának kell előzetesen kezdeményeznie, hanem már kényszerhelyzetben, amikor jogszerűtlen módon történt a szerződéskötés a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint. A rendelkezés alapján semmis a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 4.

Az üzleti titok tárgya

Kérdés: Lehet-e üzleti titok tárgya a járulék mértéke?
Részlet az állásfoglalásából: […] A D. 378/2020. számú döntésében a Közbeszerzési Döntőbizottság egy hasonló esetre kimondta, hogy nem képezheti üzleti titok tárgyát az ilyen jellegű információ. A jogorvoslati fórum az alábbiak szerint fogalmazott:"A Döntőbizottság az iparűzési adó tekintetében viszont...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés kapcsán a szerződés semmisségére vonatkozó egyes rendelkezéseket kell áttekinteni, amelyeket a Kbt. 137. §-a tartalmaz.A 137. § (1) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;– hirdetmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.

Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő

Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattevői státuszt nem befolyásolja az ajánlattevő tulajdonosi köre. Amennyiben maga a tulajdonos indít közbeszerzési eljárást, figyelemmel kell lennie arra, hogy sem az előkészítésbe, sem az eljárás lebonyolításába nem vonhatja be saját cégét és annak vezetőit,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. október 24.

Lebonyolító és műszaki ellenőr összeférhetetlensége

Kérdés: Egy közbeszerzéssel is foglalkozó műszaki ellenőr szerint a közbeszerzést lebonyolító nem lehet ugyanazon beruházásnál műszaki ellenőr is, összeférhetetlen a törvény szerint. Szerintem nem összeférhetetlen, mert a közbeszerzés megelőzi a műszaki ellenőr kiválasztását, vagy igénybe veszi a beruházó az eljárásban, ami előnyös is. A műszaki ellenőr vagy érdekeltsége nem lehet ugyanazon munkán tervező, anyagbeszállító, szakértő? Melyik a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési szabályozás az eljárás során történő összeférhetetlenséggel foglalkozik, az egyéb összeférhetetlenségi kérdéseket nem érinti.A Kbt. összeférhetetlenségi szabálya a gazdasági érdek, más közös érdek fennállásával kapcsolatban tartalmaz előírást. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:
1
2
3