Találati lista:
721. cikk / 984 Objektív alapú indokolás a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
722. cikk / 984 Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya
Kérdés: Mi tartozik a GPA hatálya alá a hirdetményminta egyik kérdésében, amelyre mindig igennel válaszolunk, bár nem vagyunk benne biztosak, és nem is találjuk a megállapodást?
723. cikk / 984 Üzleti titok közlése referenciaként
Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
724. cikk / 984 Erőforrás-szervezet és alvállalkozói minőség összeférhetetlensége
Kérdés: A törvény kizárja-e azt, hogy erőforrás-szervezet egyben 10 százalék alatti alvállalkozó is legyen? (A törvényből mi nem tudtuk levezetni, azaz nem tudtuk kizárni a két szerepkör azonosságának lehetőségét.)
725. cikk / 984 Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása
Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
726. cikk / 984 Egybeszámítás eltérő rezsimbe tartozó beszerzéseknél
Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?
727. cikk / 984 Bonyolító cég költségének forrásai
Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
728. cikk / 984 Jogorvoslat hivatalból
Kérdés: Ha a hirdetmény jogsértő – például nem tartalmazza a Kbt. szerinti elemeket, a dokumentáció részét képező szerződés(tervezet) semmis stb. –, a Közbeszerzések Tanácsa minden ügyben eljár? A gyakorlat mit mutat, indul eljárás hivatalból, illetve a Kbt. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései között meghatározott szervek indítványára?
729. cikk / 984 Szerződéskötési időpont meghatározása egyszerű eljárásban
Kérdés: A Kbt. rendelkezései szerint az eredményhirdetéstől a szerződéskötésig minimum 8 nap, maximum 30 nap telhet el. Egyszerű eljárásban nem kötelező az eredményhirdetés, akkor maximum mely időpontra tolható ki a szerződés megkötése?
730. cikk / 984 Hamis adatszolgáltatás megállapíthatósága
Kérdés: Cégünk közbeszerzési pályázaton ajánlatadóként vett részt, ugyanezen a pályázaton egy konkurens cég szintén részt vett, és 10 százalék feletti alvállalkozóként megnevezte cégünket – ezt beleegyezésünk és tudtunk nélkül tette. A kiírás szerinti kizáró okokat az alvállalkozóra (azaz a mi cégünkre) vonatkozóan természetesen nem tudta igazolni. A kiíró a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kizárta a 10 százalék feletti alvállalkozóként cégünket megjelölt ajánlatadót és a mi cégünket is. A kiíró sem kért a hiánypótlásban (megengedett volt a teljes körű hiánypótlás) semmilyen igazoló dokumentumot, annak ellenére, hogy a cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölt ajánlatadó a saját nyilatkozatán kívül semmilyen, ezt a tényt igazoló dokumentumot nem csatolt be, valamint a kizáró okokat érintő igazolásokkal sem rendelkezett a megjelölt alvállalkozó vonatkozásában. Van-e már hasonló esetre közbeszerzési döntőbizottsági határozat? Az alvállalkozót megnevező ajánlatadó részéről fennáll-e a hamis adatszolgáltatás? Jogos-e ebben az esetben cégünk mint ajánlatadó kizárása, vizsgálat nélkül?
