Találati lista:
811. cikk / 1254 Alkalmatlanná nyilvánítás alapja
Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
812. cikk / 1254 Hiánypótlás az ajánlatkérőnél
Kérdés: Nem sérti-e a nyilvánosság elvét az, ha az ajánlatkérőnél történik a hiánypótlás? (Esetünkben az elmaradt oldalszámozás pótlása.)
813. cikk / 1254 Jogorvoslat dokumentáció hiányában
Kérdés: Közös ajánlattevőként kívántunk indulni egy közbeszerzési eljárásban. A dokumentációt partnerünk vette ki. Végül is nem indultunk a tenderen, de az ajánlatkérő dokumentációjában Kbt.-t sértő kitételek voltak. Élhetünk-e jogorvoslattal?
814. cikk / 1254 Hiányok pótlásának "ütemezése"
Kérdés: Ha az ajánlatkérő több hiánypótlási felhívást küld ki, van-e lehetőség arra, hogy például az első felhívásban megjelölt hiányt csak a harmadik felhívást követően pótoljuk?
815. cikk / 1254 Ajánlat kiegészítése
Kérdés: Mit jelen az ajánlat kiegészítése az ajánlattételi határidő lejárta után? A "kiegészítés" megjelölést a dokumentáció tartalmazza.
816. cikk / 1254 Határidőn túli hiánypótlás
Kérdés: A hiánypótlási határidő lejárta után teljesített hiánypótlás elfogadható?
817. cikk / 1254 Önkéntes hiánypótlás indokoltsága
Kérdés: Mi az értelme az önkéntes hiánypótlásnak? Ha az ajánlatkérő nem észlelt hiányt, miből juthat az ajánlattevő arra a következtetésre, hogy ajánlata annak ellenére hiányos?
818. cikk / 1254 Elektronikus közbeszerzés
Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
819. cikk / 1254 Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák
Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
820. cikk / 1254 Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén
Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
