Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett környezetvédelmi, szociális, munkajogi követelményekre vonatkozó, a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdésében szereplő előírás az alábbiak szerint szól.Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, különösen ha nem felel meg azoknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlati elemek rendelkezésre állásának ellenőrzése a gyakorlatban

Kérdés: Az ajánlat benyújtása előtt, illetve a szerződés teljesítése folyamán a gyakorlatban megtörténik-e az ajánlatkérő által annak az ellenőrzése, hogy az ajánlattevő által megjelölt műszaki feltételek, gépek valóban rendelkezésre állnak-e és azon a jogcímen – bérlet, tulajdon stb. –, amelyet ajánlatában megjelölt?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlat benyújtását követően az ajánlatkérő már elevefelkészülhet az ígért gépek, és egyebek vizsgálatára, például helyszíni szemle,vagy az érintett gépekkel kapcsolatos dokumentumok bekérésével. A teljesítéssorán pedig a műszaki ellenőr feladata többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Konzultáció és helyszíni szemle a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben tartanak az ajánlatkérők konzultációt és helyszíni bejárást? Van-e erre kötelezettség bizonyos esetekben, vagy szabad belátásuk alapján döntenek az alkalmazásról?
Részlet a válaszából: […]  A helyszíni bejárással és a konzultációval összefüggőkérdéseket a kiegészítő tájékoztatás körében szabályozza a Kbt. A konzultációnem más, mint a kiegészítő tájékoztatás egy speciális formája, amikor azajánlatkérő és az ajánlattevők között szóbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Ajánlatkérő ellenőrzése a teljesítés folyamán

Kérdés: Kötelezhető-e arra az ajánlattevő, hogy biztosítsa a beszerzés tárgyát képező termékek gyártásának ellenőrzését az ajánlatkérő részére? Ha igen, milyen hivatkozási alapon?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződéses feltételek között például helyszíniszemle, időszakos ellenőrzés, vagy speciális, veszélyes áruk esetében akár a gyártásifolyamat részletes ellenőrzése is szerepel, akkor igen. A kérdés tehátelsősorban nem közbeszerzési jellegű, az igény azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Ajánlati biztosíték lehívásának jogszerűsége szerződéskötés meghiúsulása esetén

Kérdés: A nyertes ajánlattevő nem tudott részt venni a helyszíni szemlén, illetve megbeszélésen, ezért nem volt bizonyos tények birtokában. Ennek következtében meghiúsult a szerződéskötés, az ajánlatkérő lehívta az ajánlati biztosítékot. Jogszerűen tette-e?
Részlet a válaszából: […] A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv elvileg mindenelemet kell, hogy tartalmazzon, amely a jelen nem lévő potenciális ajánlattevőtkell, hogy a jelenlévőkhöz hasonló helyzetbe hozza. Természetesen mindez nem terjed ki a helyszín részletesbemutatására, de kiterjed a jelenlévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Helyszíni bejárás kötelezettsége építési beruházásnál

Kérdés: Építési beruházásnál kötelező-e a helyszíni szemle, bejárás?
Részlet a válaszából: […] Nem, ilyen kötelezettséget a Kbt. nem állapít meg. Ahelyszíni bejárás lehetőség, amelynek szabályait a törvény 56. §-ának (1)–(6)bekezdései tartalmazzák az alábbiak szerint.Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – azajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.