E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-a értelmében.A szabály a Polgári Perrendtartástól szóló törvény hatálybalépését istartalmazza, ez azonban csak törvényi hiba, ettől eltekintve visszamenőlegmentesülnek az ajánlatkérők.A kormányrendelet ugyanakkor – mint azt korábban említettük–...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő javításainak terjedelme

Kérdés: Mi a határa annak, hogy valami nyilvánvaló számítási hiba? Ha az ajánlatkérő erre hivatkozással javít, és mi azzal nem értünk egyet, kérhetünk-e jogorvoslatot? Van-e valamilyen korlátja a gyakorlatban a javítási lehetőségnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyilvánvaló számítási hibát a Kbt. 84. §-a szabályozza. Arendelkezés szerint annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (azalapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címke:

Szakértői vizsgálat irreális árra

Kérdés: Az ajánlatkérő igénybe vehet-e szakértőt annak vizsgálatakor, hogy az ellenszolgáltatás túl magas/alacsony?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az erre alapozott döntés azonban kizárólag az ajánlatkérőfelelőssége, másképpen fogalmazva, amennyiben a szakvélemény hibás volta miattaz erre alapozott ajánlatkérői döntés később megsemmisítésre kerül, azajánlatkérő nem mentheti ki magát azzal,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ellenjegyzési kötelezettségétjogszabály írja elő, annak betartása kötelező. Az ellenjegyzés elmaradásaesetén a szerződés alakilag hibás lesz, ami a szerződés érvényességét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Nemleges nyilatkozat alvállalkozóról, erőforrásról

Kérdés: Ha nem veszek igénybe alvállalkozót, illetve erőforrás-szervezetet, miért kell erről nemleges nyilatkozatot csatolni, ha az igénybevételt úgyis be kell jelenteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ajánlatkérő az egyszerűbb ajánlatértékelés érdekébentöbbször is bekérhet hasonló adatokat, ami esetenként nagyobb hibázásilehetőséget is hordoz az ajánlattevők számára. Továbbá ha ajánlattevőegyértelművé teszi, hogy nem kíván alvállalkozót bevonni, úgy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Eltérés a dokumentációban szereplő iratmintáktól

Kérdés: A dokumentációban közzétett nyilatkozat/iratmintáktól el lehet-e térni, ha az eltéréssel az ajánlatkérő nem sérti a Kbt.-t, illetve végrehajtási rendeleteit?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor az ajánlattevő a jogszerűmegoldáshoz kell, hogy ragaszkodjon. Ha azonban nem veszi észre a hiányosságot,akkor az ajánlatkérő hibázott, mely hibás igényeknek az ajánlattevő ugyanmegfelelt, de ettől még a hibás nyilatkozat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ehhez nem áll rendelkezésre egységes munkagépvagy berendezés definíció;– a vezető tisztségviselőre vonatkozó előírás vélhetőenhibás, melynek következtében lehetővé válik, hogy az esetenként alulképzettvezető tisztségviselő alapvégzettségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszabály-módosítási dömping hatása a gyakorlatra és jogértelmezésre

Kérdés: Tekintettel a jelenleg is folyamatban lévő törvényi és kapcsolódó jogszabály-módosítási dömpingre, a gyakorlat és értelmezés kialakulni ezáltal nem tud. Előzőekből egyenesen következik a jogalkalmazók elbizonytalanodása, melyre tekintettel nem tervezi-e a döntőbizottság a bírságok felfüggesztését azon esetekben, amikor az ajánlatkérő éppen a jogalkotás ellentmondásosságai miatt követ el hibát? Szerintem az nem megoldás, hogy majd a döntőbizottság eldönti, vajon a jogalkotónak mi lehetett a szándéka az egyes szabályok megalkotásával. Tudniillik a döntőbizottság elmarasztalása egy stigma, nem beszélve annak anyagi és esetleges személyi konzekvenciáiról. A közbeszerzési ügyintéző jelenleg egyáltalán nincs elismerve, ugyanakkor komplex, önálló munkát végez, mely aránytalanul nagy felelősséget ró rá ebben a jogbizonytalanságban. Kérdésem, hogy az ügyintézők vajon tudatában vannak-e annak, hogy adott esetben egzisztenciák, állások sorsa függ a döntéseiktől? Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs joga a bírságolásfelfüggesztésére. Véleményünk szerint valóban olyan helyzet alakult ki aközbeszerzésben – különös tekintettel az elektronikus közbeszerzési eljárásokkötelezővé tételére –, amelynek az ajánlatkérők és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 1.

Jogszabályok alkalmazhatatlansága

Kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egyébként jó szándékú jogalkotók ennyire következetlen, alkalmazhatatlan, egyéb jogszabályokba ütköző törvényt alkothattak következmények nélkül? A következményeket majd viselik a jogot alkalmazni próbáló közbeszerzési ügyintézők vagy tanácsadók (bírság, fegyelmi, elbocsátás stb.)? Meddig lehet ezt fokozni, nem kéne egyszer megállni és átgondolni, nem csak előremenekülni állandóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közbeszerzési piacon annak ellenére, hogy Európaegyik legátláthatóbb szabályozását hoztuk létre. A jogértelmezésben vanelőrelépés, a hibák, következetlenségek feltárásában, azonban a folyamat nem érvéget, hiszen az állandó törvénymódosítások további hibákat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 11.

Folyamatos törvénymódosítás indoka

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...módon a 2009. év rendkívül sok új rendelkezésbeépülését és köztük igen sok hibás megoldás megjelenését eredményezte aközbeszerzésben, illetve a közbeszerzési törvényben. Erre jó példa a 2009.április 1-jén a Kbt. részévé vált fedezet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címke:
1
…
43
44
45
…
58