Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai alkalmassági feltételek hatályát. Azalábbiakban olvasható, hogy az első bekezdés csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 11.

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mert az ajánlatkérő kötve van hozzá, hiszennincs tárgyalás az eljárás során. Tehát ezt a szerződést kell aláírni. Ha azajánlatkérő hibázott, és rossz a szerződéstervezet, akkor módosítania kell afelhívást és a dokumentációt, ami a határidők újraindulásával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:    

Dokumentáció letöltésének igazolása

Kérdés: Ajánlatkérő teljes terjedelmében közzétette a dokumentációt térítésmentesen, elektronikus formában. Az érvényes ajánlattétel feltétele annak letöltése. Hogyan igazolható a letöltés megtörténte?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a dokumentációtletöltöttnek tekinti, ez a nyilatkozat papíralapon becsatolható. Ugyanakkor akérdésben jelzett igény vélhetően hibásan került be az ajánlatkérődokumentációjába, de ennek ellenére kezelni kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 30.

Alternatív ajánlattétel alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a gyakorlatban nagyon ritkán van lehetőség alternatív ajánlat tételére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekint külön változatnak, és milyenkövetelményeket támaszt a különböző változatokkal szemben. Ez a feladategyrészt bonyolult, könnyen hibázhat az ajánlatkérő, vagy amennyiben nemegyértelmű, kénytelen újra indítani eljárását, és ezt kevésbé kockáztatják...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet. [Apontosítás a c) pontot érintette.]A 72. §-ban található hivatkozás egy hibát küszöbölt ki, éspontosította az ajánlattevő nyilatkozatának tartalmát.A pontosított szöveg szerint építési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Összegzés törlése, módosítása

Kérdés: A módosított Kbt.-ből törölték a 96. §-nak azokat a rendelkezéseit, melyek lehetővé tették az összegzés törlését, módosítását. Mint ajánlattevők vitarendezés során mire hivatkozhatunk, ha jogsértőnek ítéljük meg az összegzést és az eredményhirdetést, illetve ajánlatkérő mit tehet, ha hibásnak ismeri el a fent említett dokumentumokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést;– az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást(névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonlóelírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Magatartásfajtánként eltérő kötbér meghatározása kiírásban

Kérdés: Meghatározható-e úgy a meghiúsulási kötbér, hogy nemteljesítés esetén a termékmennyiség meghatározott százaléka, a vállalkozó elállása esetén azonban meghatározott összeg? Mi ennek az értelme?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nemérvényesítette;– a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése ateljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetérekikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól;– a túlzott mértékű kötbér összegét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kulcskérdés, hogy a támogatás mértéke nem éri el a 75százalékot. A közösségi értékhatár felének elérése esetében már 50 százalékosmérték az irányadó, de esetünkben a 75 százalék el nem érése a lényeg.Amennyiben csökken az önkormányzat hozzájárulása, pótmunka...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címke:

Hibás referencia

Kérdés: Kérdésünk referenciával kapcsolatos. Ha egyértelműen, a hiánypótlási felhívás átadásával megmondom a partnernek, hogy mit kell tartalmaznia a referenciaigazolásnak, és milyen formában kell azt megadni, s ennek ellenére nem annak megfelelően adja meg, és emiatt érvénytelenné nyilvánította ajánlatunkat az ajánlatkérő, mit tehetünk? És mi a helyzet akkor, ha a konkurens pályázónak megfelelőt ad, nekünk pedig nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell, és megfelelő tartalmú referenciaigazoláskiállítását kérni a partnertől. Nehezen bizonyítható, hogy a partnerrosszhiszemű módon hibás igazolást állított volna ki, ugyanakkor amennyibennincs már idő megfelelő igazolás bekérésére, ezért hasonlóképpen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 29.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás mint a felhívás része

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás keretében adott válaszok a dokumentáció részét képezik? Ha mi nem kérdeztünk, és figyelmen kívül hagyjuk a választ, annak mi a következménye? És ha nem kapjuk meg a válaszokat? Egyébként azt annak az ajánlattevőnek is megküldik, aki/amely nem tett fel kérdést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...segítséget nyújt a megfelelőajánlattételhez. Amennyiben az ajánlattevő megkapja a tájékoztatást, defigyelmen kívül hagyja azt, saját hibájából nem ad be megfelelő ajánlatot,ezért az ajánlatkérő nem okolható. Ha azonban nem kapta meg a tájékoztatást,annak ellenére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 29.
1
…
44
45
46
…
58