Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazása

Kérdés: A KT elnökének tájékoztatója szerint (2009. 09. 16., KÉ 108. sz.) "...a Kbt. kizárólag a közszolgáltatók által megvalósított közbeszerzések tekintetében engedi meg a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazását..." Én erre nem találtam paragrafust, pedig én ezt a mondatot úgy értelmezem, közösségi és nemzeti eljárásrendben is alkalmazhatnám. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból adódik, hogy a közszolgáltatók számáranincs a tárgyalásos eljárás lebonyolításának feltétele, míg a klasszikusajánlatkérők számára vannak feltételek, melyek a Kbt. 124. § (2) bekezdés a)-d)pontja szerint az alábbiak.Az ajánlatkérő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1-jén hatályba lépett új szabályozás folytánmódosult a korábbi vonatkozó rendelkezés, mely változtatás érinti a nemzetirezsimben alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfeltételrendszerét. Az alábbiakban ismertetett új szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Szolgáltatások meghatározása, értelmezése

Kérdés: Milyen szolgáltatásokat kell érteni a Kbt. 4. számú melléklet 27. kategóriájában lévő, egyéb szolgáltatások alatt? Ennek alapján minden olyan szolgáltatásra, ami nem tartozik a 17-26-os kategóriákba, arra irányadók a 4. számú mellékletre vonatkozó kedvezőbb szabályok, vagyis elég egyszerű eljárást lebonyolítani uniós értékhatár felett?
Részlet a válaszából: […] Az egyéb szolgáltatások azon szolgáltatások, melyek nemérthetők bele a 26., a kérdésben szereplő kategóriát megelőző kategóriába.Mivel könnyebbséget jelenthet a 4. melléklet szerinti értelmezés a kérdésben isérintett nemzeti eljárás lebonyolítása miatt, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Részvétel dokumentáció beszerzése hiányában

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban kötelező jelleggel írja elő aKbt. 54. §-a, hogy az ajánlatkérőnek dokumentációt kell készítenie.A dokumentáció rendeltetése, hogy a megfelelő ajánlattételtelősegítse. A dokumentáció tartalmazza az igazolások, nyilatkozatok jegyzékét,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Dokumentáció ingyenes rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Honnan tudható meg, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt teljes terjedelmében, ingyenesen az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta?
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő kötelességea dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban informálni a potenciálisajánlattevőket. Mindez érinti a fizetési kötelezettséget, annak hiányát, vagyaz átvétel módját is. Tehát a felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Új kiírás, korábbi válaszok

Kérdés: Ajánlattevő ajánlati felhívását visszavonja, és az adott tendert újra kiírja. A visszavont eljárásban megadott válaszok az új kiírás részét képezik-e? És mi a helyzet akkor, ha határidőn túl válaszolta meg az ajánlatkérő a kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az adott felhívás visszavonásával egyben az eljárás ismegszakad, azaz a megadott válaszok már nem képezhetik az új felhívás részét,vagy értelmezésében nem segítenek. A kiegészítő tájékoztatás határidőn túltörténő megválaszolása Kbt.-t sértő eljárási elem, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben hirdetményes eljárást kelllefolytatni, nincs lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatására a két értékhatár (közösségi és a nemzeti másfélszerese) között,még akkor sem, ha a kizárólagos jog fennállása egyértelmű is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Hibásan megjelent hirdetmény közzététele a honlapon

Kérdés: Amennyiben a feladott hirdetmény hibásan jelent meg, akkor az ajánlatkérőnek mi a feladata a honlapon történő megjelentetéskor? (Nem térhet el a megjelent hirdetménytől, ezért az ajánlatkérő is hibásan jelentesse meg a honlapján a hirdetményt, vagy joga van helyesen feltenni a hirdetményt a honlapjára?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmények honlapon való közzétételére vonatkozórendelkezéseket a Kbt. 17/C. §-a tartalmazza. A rendelkezések szerint ahirdetményeket akkor teheti az ajánlatkérő a honlapján közzé, ha a hirdetménytfeladta az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványa Hivatala, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség vonatkozásában az alábbi szabályokatérdemes kiemelni, hogy a törvény szabályozását könnyebben át tudjuk tekinteni. Nyílt eljárás esetében az alábbi szabályok érvényesülnek:– a Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
1
…
16
17
18
…
36